T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

(Majs), Kisfalud, Nyárád, Dályok, Bán (a térképen Baán) és ezektől valamivel tá-volabb, Mohács fölött Szabar tartozott még ehhez az uradalomhoz. Az 1785-ben összesített népszámlálási anyagban Mais községet 242 házzal és 1634 lakossal jegyezték fel, Krisztina főhercegnő tulajdonaként. A Széchényi-féle leírás szerint vegyes lakosságú település volt: magyar, német, horvát és illír lakosokkal, római katolikus és görögkeleti vallást jegyeztek fel benne. Nyárád filiája. Kisfaludon 169 házat és 928 lakost találtak a népszámlálást végzők, ezek német, illír és horvát lakosok voltak, római katolikus és görögkeleti vallásgyakorlattal. Nyaradon 122 házat és 963 lakost jegyeztek fel 1785-ben, e lakosok magyar, német és horvát anyanyelvűek voltak, római katolikus és izraelita vallás gyakorlói voltak közöttük. Dályokon 128 házat és 1132 lakost jegyeztek fel, akik horvátok és illírek voltak. Az utóbbiak nyilván szerbek lehettek, mert görögkeleti vallást említ a Széchényi-féle leírás ebben a községben a római katolikusokon kívül. Bán falu is népes volt: 254 házban 1422 lakost jegyeztek fel, s meg kell jegyeznem, hogy e faluban feltűnően magas: 25 fő volt a távollevőnek jelzettek száma. Német és szerb (rácz) lakosai voltak, római katolikus, görögkeleti és izraelita vallással. Szabar, mely ezektől kissé távolabb feküdt, kisebb volt ezeknél. 1785-ben 63 házat és 436 lakost jegyeztek fel benne. Ez már a mohácsi járásban feküdt, az előbbiek a baranyavári járáshoz tartoztak. Német katolikus lakosai voltak, Himesháza filiája volt. Vályi, a postalexikon és már a század 10-es éveiről számot adó más források a következőképpen jellemzik ezeket a településeket: Mais elegyes rátz és német faluként szerepel Vályi lexikonában, 3 nyomásban művelt határában tiszta búzát, zabot, rozsot és kukoricát termelnek, erdeje szép, de legelője nem elég. Allataikat a dályoki és isépi legelőre szokták kihajtani. Szőlő is van a határban. A postalexikonban Majst magyar falunak mondja Baranya megyében, római katolikus plébániával, görögkeleti templommal és pappal. Síkságon fekszik, nem messze Nyaradtól. VA órányira Mohácstól.

91 A katonai táblázatban 600 házat, 1000 lovat és 2000 igavonót találunk neve mellett, ami nyilvánvalóan elírás. Magaslatokról ír, s arról, hogy az áthaladás nyitott, de télen megakad az utazó. 1828-ban Maiss /sic!/ neve mellett római katolikus templom feljegyzését találjuk. 174 házat és 1217 lakost jegyeztek fel benne, kik közül 12 volt izraelita, a többi katolikus.