T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

Kisfalud Vályi művében „elegyes faluként" szerepel, katolikus és görögkeleti lakosokkal, Bán filiája. Háromnyomásban művelt szép határában szép tiszta búza terem. Szőlei jó asztali bort adnak. A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy a faluban görögkeleti plébánia van, a Karasica pataknál fekszik Bodallya közelében. VÁ órányi távolságra van Baranyától.

92 A katonai táblázatban 120 ház, 100 ló és 300 igavonó szerepel a neve alatt. Az átjárás rajta nyitott, de télen rossz. 1828-ban Kisfalud faluban görögkeleti templom és 202 ház állott! Lakosainak száma: 1409 fő, akik közül 599 római katolikus, 805 görögkeleti és 5 izraelita! Nyárád Vályi munkájában és a térképen is kettő van: Kis- és Nagy Nyárád. A térképre tekintve kézenfekvőnek látszik az, hogy itt a bellyei uradalomhoz tartozó Nagy Nyaradról van szó. Ennek katolikus lakosai voltak, Vályi szerint Mais is és Bolly is fél órányi távolságra volt tőle, Mohács pedig 3 órányira. A török elleni védekezésként emelt sáncok ma is láthatók. Határ 3 nyomásban művelt, szép, tiszta búzát terem, amelynek lisztjét Szlavóniában szokták eladni. Legelője szűk, erdeje „nevendék", szőleje van. Határában fekszik Satoristsa puszta, hajdan földvár, ahol az uradalom „gabonára és számos marhatartásra nézve nagy majort tart." A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy N. Nyárád oldalt fekszik a postaúttól, közel Földvár pusztához és 2 órányira Mohácstól!

95 A katonai táblázatban ez a település 150 házzal szerepel. Állatállományát 200 lóra és 500 igavonóra becsülték. A megjegyzés rovata szerint a faluban pap volt. Az átjárás a településen keresztül nyitott, de télen megakaszt. 1828-ban Nyárád (Nagy) néven találjuk Baranya megye falvai között, római katolikus templommal. 156 házat és 1090 lakost jegyeztek fel benne, akik közül egy-egy volt görögkeleti illetve protestáns, 5 izraelita s a többi katolikus. A táblázat sorrendjében haladva Dályok következik, amelyet Vályi lexikonában Dallog vagy Dallok néven találunk. Krisztina főhercegnő birtoka, lakosai katolikusok, Mohács és Baranyavár közt fekszik, mindkét helytől mintegy másfél mérföldnyire. Első osztályú. A postalexikonban Dallyogh, Dalok néven találjuk, mint a bellyei uradalomhoz tartozó falut, illír, római katolikus lakosokkal. Saját plébániája és temploma volt már ekkor, s a Duna mocsarainak síkságán feküdt. 2-2 órányi távolságban volt Baranyavártól és Mohácstól.

94 Az 1810 körül készült település-táblázatban 80 házat, 110 lovat és 260 igavonót jegyeztek fel neve alatt. Plébánia, továbbá nyitott és jó átjárás szerepel a megjegyzés rovatában.