Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

I. Hangulatjelentések

kola létesítését és annak menetét majd egy kiküldött személy ellenőrizni is fogja. Erre az iskolaszéki tagok hazamentek, a község lakosságát dobszó útján összehívták és megkérdezték őket, hogy a jelenlegi tanítási rendszert ki óhajtja és ki óhajt német iskolát? Német iskola létesítését senki nem óhajtotta. Kijelentették, hogy ha majd jön az ellenőrző személy, ők megfelelnek neki, hogy miért nincsen Gyódon német iskola, mert nekik nem kell. A mágocsi őrskörletbe Mágocsra 20, Kaposszekcsőre 5, Csikóstöttösre 3, Mekényesre 8, Nagyhajmásra 14, Bikáira 9, Gerényesre 2 svábnak érkezett Fritz Heinz Reimeschtől levél. A levél a svábok között rossz hangulatot váltott ki, mert Németországba való kitelepítésükről nem is akarnak hallani. A német jelvényeket nem igen viselik, nem is köszönnek már felemelt kézzel. Ezen a vidéken még nem forgattak köpönyeget a svábok, csupán óvatos hallgatásba merültek. A szászvári őrskörletbe is érkeztek Fritz Heinz Reimeschtől levelek. Különösen sok érkezett Tófű községbe. A svábok hangulata nyomott. Egy sem kívánkozik a német birodalomba, mert vagyonukat nem akarják itt hagyni. Mühl József köblényi lakos, községi bíró azt mondja, hogy a pángermán vezéreket a bőrükből kellene kifejteni, mert minden bajnak ők az okai. Latolgatják azt is, hogy ha a németek elvesztik a háborút, akkor a Lengyelországba telepített németeket nemcsak hogy kiverik, de meg is ölik a lengyelek. A heremendi őrskörlet svábjaihoz még nem érkeztek, a telepítéssel kapcsolatos levelek. Rádión és újságokból értesültek a telepítésről és a Volksbund ellenpropagandájáról. A svábság abban a reményben él, hogy a politikai helyzet változni fog és a visszatelepítésre nem kerül sor. A beremendi őrskörlet sváb lakossága körében igen nagy nyugtalanságot keltett az a hír, hogy Magyarbóly községbe 24 Nyírségi telepes érkezett. Hír szerint MagyarBóly községbe még kb. 100 család magyar telepes fog érkezni. A sváb lakosság azt gondolja, hogy az említett telepesek már az ő birtokukat fogják elfoglalni. A magyarBólyi örskörletben a népszámlálás során a számító és ravaszabb svábok a számlálólapjukon anyanyelvként a magyart jelölték meg, mert az a hír terjedt el köztük, hogy a kormány részéről ez a népszámlálás egy kémpróba arra nézve, hogy tudni akarják, ki vallja magát német anyanyelvűnek, mert csak azt telepítik vissza, aki a számlálólapjában anyanyelvként a németet jelölte meg. A lippói őrskörletben a svábok hallani sem akarnak visszatelepítésükről. Egyesek hangoztatják, hogy inkább meghalnak, de magyar hazájukat nem hagyják el. Nekik a "mocskos" Hitler nem parancsol. Őket Bäsch félre akarta vezetni. A községbe pángermán ne tegye be a lábát, mert élve fogják megnyúzni. Múlt hó 23-án Somberekén (: dunaszekcsői örskörlet) Mischung Konrád dr. mohácsi ügyvéd részt vett egy sváb lakodalomban. Mischung borozgatás közben, Waszner N. sombereki illetőségű, r.k. káplánra, aki szintén otthon volt a lakodalomba, azt a megjegyzést tette, hogy "ez is egy renegát!" Waszner káplán bátyja emiatt rátámadt Mischungra, gazembernek nevezte, és azt mondta, hogy ő az oka, hogy a somberekiek nem vehetnek földet, összeuszította a népet, és emberek kerültek miatta fogházba. Dr. Mischung kitért a felbőszült Waszner elől, nem szólt neki semmit, felkelt az asztaltól és néhány társával együtt átment egy másik szobába. Beszélgetés közben többen azt hangoztatták, hogy nem így képzelték el a svábság mozgalmát, hogy ők elmenjenek Magyarországról, hanem arról volt szó, hogy Hitler jön ide. Arról szó sem lehet, hogy ők menjenek el innen.