Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - Atrocitások

községben 746 magyar és csak 68 német lakott, ami azonban nyilván téves megállapítás és csak az idei számlálóbiztosok egyéni actiójának az eredménye volt. Nyilvánvalóan csak az N. D. V. tagjait vették fel németeknek. Az ellentétek tulajdonképen a forradalom kitörésekor kezdődtek, amikor a németség egy része már szembe került a lakossággal. Ezek az ellentétek az N. D. V. megalakításával kiéleződtek, azonban a németség nagy része akkor még semleges maradt. Meg kell jegyeznem, hogy a szélsőséges nemzetiségi mozgalmak egyik helyi góczpontja az Alsómocsoláddal szomszédos Mágocs községben van. Ennélfogva a nemzetiségi izgatások különféle fázisait az alsómocsoládi magyarság közvetlen közelből szemléli, ami fokozott mérvű felháborodást, elkeseredést és sajnos az egész németség ellen fellángoló gyűlöletet vált ki. A Volksbund nagy arányú és gyakorta bizony tényleg teljes joggal is kifogásolható szervezkedése ilykép Alsómocsolád község belső békéjét teljességgel felborította. A németség egyrészt a Volksbund féktelen terrorizmusa, másrészt pedig a magyarság oktalan sovinizmusának kettős tüze közé került s így erősen összekovácsolódott. Ennek eredményekép a f. évi népszámlálás alkalmával már csak 467. a magyarok száma és 259. a németek száma, akik közül 232 német nemzetiségűnek is vallotta magát. A magyarság azért így is erős többségben van, azonban sajnos a magyarok pártoskodnak egymás között állandóan veszekednek és torzsalkodnak, a németek pedig összetartanak, így azután rendszerint az a párt marad felül, melyhez a németek csatlakoznak. Ennek azonban már nem a Volksbund, hanem a községbeli magyarok értetlensége az oka. A panaszban felhozottak egyébként a valóságnak nem felelnek meg és jellemzőek arra, hogy az un. szélsőséges magyarság már mindenben rémképeket lát és minden eseményből izgatási anyagot kovácsol. Nem felel meg a valóságnak, hogy a főszolgabíró eredetileg az iskolánál szándékozott a választást megejteni. A községben ugyanis községháza nincsen. A választás napjára azonban véletlenül az iskolában is iskolalátogatás esett, így a főszolgabíró kénytelen volt a választást a bíró-ház udvarán megejteni, ami egyébként általános szokás mindazon községekben, ahol községháza nincs, amit azonban a községben jó előre közzé is tétetett. Miután a választás helye úgy a magyarokra, mint a németekre nézve mindenképen közömbös, nyilvánvaló tehát, hogy ennek kiélezése vagy rémlátás, vagy tudatos izgatás. Nem felel meg a valóságnak, hogy a svábok a választásra karókat készítettek elő. A községben egyébként a verekedések sajnos elég gyakoriak és ehhez külön előkészületek nem szükségesek. Az udvarban a választók pártok szerint csoportosulva gyülekeztek. A svábok tehát csak annyiban voltak együtt, mert valamennyien egy párthoz tartottak. A választás előtt a főszolgabíró nem „beszélgetett" a képviselő testülettel, hanem a törvény rendelkezéseinek megfelelően szabályszerű jelölő gyűlést tartott. Ezen gyűlésen semmiféle fenyegető kijelentéseket nem tett. Mailer Jánost, aki tényleg erős Volksbundista, a virilis tagság megilleti. Az elüljáróság inkább kihagyná, ha lehetne, nemhogy bárki is jogtalan fölvételéhez nyújtana segédkezet. A választás megejtésének leírása teljesen koholt. Két német és két magyar bizalmi férfi választatott, ezek mind a négyen egész idő alatt a főszolgabíró mellett álltak és szabály szerint részt vettek az eljárásban, közöttük volt Mailer is. A választási eljárás megnyitásakor kihirdette a főszolgabíró a választás szabályait (felkiáltás, szavazás stb.) s miután a választók megnyilatkozása nem volt egyhangú, elrendelte