Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)
II. Hódoltságban (1526-1686) - 3. A „török világ" vége és mérlege
4 D\sJfati fânfktrchen j-AufSuq äa-oiflthendem LandTafd difiKönigreiche Vfiçafm dormnmsufrhfndie orríher -<suçkhcr w m marfihiern müuu^^irißiirye}ci(hnrtjirtn l Antfa.nqlkrcHoih.GrafiE.xlcILH. ÇrafenNuala^cnStr, xHaker9r^ntdcrTùrgqcmjnwMrmde7uroq^ •IWtfJieTùrqqcn'hxtâtÇnete/lbaTcBruikrnm^^ ta 40. kép Zrínyi és Hohenlohe. Az eszéki híd felégetése (1664) (Korabeli metszet - fPTE Központi Könyvtára, Pécs) hadjárata, melynek során az eszéki hidat felégette és Pécsett is megostromolta, egyértelműen a törökök gyengeségét jelezte. A megye népességére illetve településeire ugyanakkor súlyos pusztítást hozott e hadjárat. A portyázok a Drávától Szigetvárig minden falut felgyújtottak. A török uralom valódi megrendülését Kara Musztafa nagyvezér bécsi hadjárata jelentette. A hatalmas török sereg 1683-ban a szokásos hadiúton, Baranyán keresztül vonult Bécs irányába. Az átvonulok és a megyében hátvédül hagyott 6000 főnyi katonaság 46 baranyai községet tett lakhatatlanná. Bécs ostroma azonban súlyos kudarcba torkollott, a védő és a felmentő hadak, a „Szent-Liga" csapatai ellentámadásba mentek át. A hódoltság legjelentősebb török erődítménye, Budavár 1686. szeptember 2-án elesett és a török csapatok nagy gyorsasággal menekültek az országból. A szorosan a nyomukban előretörő keresztény seregek hamarosan Baranya területére léptek. Alig egyheti ostrom után Pécs felszabadult (1686. okt. 22.), Siklós várát is rövidesen visszafoglalták. A török csapatok ellenállásának tényleges megtörését az 1687. augusztus 12-i Harsány-he-