Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

II. Hódoltságban (1526-1686) - 3. A „török világ" vége és mérlege

gyi diadal tette véglegessé. Ezután már csupán Szigetvár maradt - blokád alatt ugyan - török kézen. 1689-ben azonban a térség utolsó erődítményéről is lehullt a félhold, a vár visszafoglalásával örökre lezárult a hódoltság időszaka. A visszafoglaló (felszabadító) háború mindent jelentett, csak a lakosság megkönnyebbülését nem. Megyénk területének jelentős része felszabadult ugyan rövid pár hét alatt a török iga alól, de közben szinte teljesen elpusztult. Az európai jelentőségű Harsány-hegyi győzelem Baranya lakói jelentékeny részének a pusztulást, illetve a menekülést jelentette. Kisharsány török uralom alatti 17 házából egy sem maradt, mert a tatárok felégették. Villányban 15 ház esett áldozatul a háborús pusztításnak, s a megmaradt 10 (!) család a szőlőkbe költözött. Gyüdön 15 ház lett a lángok martaléka, s a túlélő család a falu feletti barlangokban tengette az életét. Gergesfalva - ekkor még létező település - 6 családja a mocsarak védelmében húzta meg magát. A pusztulás mértékére jellemző az a hadi jelentés, amelyben a bádeni őrgróf számol be tapasztalatairól. Az elpusztult Gerencse községről írja: „...E vidéken mi terményt sem lehet kapni, mert az őrvidékiek s talán a tatárok is annyira elpusztították, hogy azt Fölségednek le sem írhatom. A térképek szerint azelőtt sok falu lehetett e vidéken, de alázattal csak azt jelenthetem, hogy én eddig semmit sem találtam mást, mint ma egy magas fűvel benőtt égett falut... ". Christian Vincens kamarai megbízott tájékoztatása (1687. augusztus 16.) szerint: „...Mohács / kép. Török gyalogos (Szigetvári Csöbör Balázs miniatúrája)