Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

II. Hódoltságban (1526-1686) - 2. A reformáció térhódítása

legnevezetesebb az első nagyharsányi és a pécsi hitvita volt, amely mindkét település unitáriussá válásával végződött. A vitákon a döntőbíró szerepét rendszerint török főtisztek látták el. (Jövedelmező elfoglaltság volt, mivel a vitákon vesztes fél életét többnyire csak nagy összegű vérdíj lefizetésével menthette meg.) Az 1588. évi „Pécsi Disputatio" fennmaradt kézirata a korszak fontos vallás- és kultúrtörténeti emléke. A reformáció terjedésének útjában a század végén akadályok kezdetek mutatkozni, amikor itt-ott újból feltűntek a katolikus szerzetesek és világi papok. Ók képviselték az ellenreformációt a török hódoltsági területen. Az ellenreformáció élharcosai a jezsuiták voltak. Az I6l0-es években érkezett Baranyába (Pécsre) Vásárhelyi Gergely, de még 1630-ban is mindössze 3 világi pap és 2 jezsuita élt Pécsett. A szétzilált pécsi egyházmegyét a jezsuita Horváth János, mint a távollevő pécsi püspök vikáriusa próbálta meg összefogni - különösebb eredmény nélkül. A jezsuiták azonban a század második felétől tartósan megvetették lábukat a térségben, megteremtve mintegy hídfőiket a török világ végnapjait követő időre. Az irodalmi élet Magyarországon - sajátos módon - a hódoltság időszakában vett új lendületet. A reformáció terjedésével a klastrom falai között élő és alkotó szerzetes helyére új írótípus lépett: a szenvedélyesen agitáló és vitatkozó író-prédikátor, mint például - a már említett - Sztárai Mihály vagy Las kai Csókás Péter. E korszak azonban nemcsak a vallási és társa35 kép. A pécsi disputa helyszíne, a Mindenszentek temploma dalmi küzdelmek, hanem a török elleni harcok és a humanista gondolkodás terjedésének korszaka is. Megszületnek a világi irodalom első jellegzetes műfajai az érdemdús, hősi cselekedeteket megörökítő „históriás ének" és a művelt közönség szórakoztatását szolgáló „széphistória". A históriás ének legjelesebb képviselője megyénk szülötte: Tinódi Lantos Sebestyén. (Szülőfaluja: Tinód - a mai Rózsafa helység közelében - a háborús pusztítások következtében elpusztult.) Előbb Török Bálint udvartartásához tartozott, majd ura fogságba esését követően vándordeákként járta az országot. Versbe foglalta a végvári élet nevezetesebb eseményeit, s lantkísérettel adta elő költeményeit. Szerencsésen ránkmaradt