Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

II. Hódoltságban (1526-1686) - 2. A reformáció térhódítása

36. kép. Tinódi Lantos Sebestyén címere művei történetileg hitelesek, ugyanakkor a hazaszeretet, a harci kedv felszításának szép példái. Említést érdemel külön is „Hadnagyoknak tanúsága" illetve „Verbőczi Imrének Kászon hadával Kozári mezőn viadalja" című szerzeménye. Az első kifejezetten szórakoztatást szolgáló irodalmi alkotásoknak a „széphistóriák" tekinthetők. Tárgyuk rendszerint az antik, vagy a humanista költészettől átvett szerelmi történet, melyet erkölcsi útmutatással egészít ki az író. E műfaj jeles baranyai szerzője - a megye utolsó alispánjaként is nevezetes - Istvánfjy Pálvolt, aki „Volter és Grizeldisz" című széphistóriájával írta be nevét az irodalomtörténetbe. A 16. század legjelesebb magyar történetírója szintén baranyai származású (és a feljebb említett családból származó) Istvánffy Miklós volt. A térségben - természetszerűleg - török történetírók is megfordultak. Közülük a leghíresebb Evlija 3 7 kép. Istvánfjy Miklós portréja