Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

II. Hódoltságban (1526-1686) - 2. A reformáció térhódítása

33 kép. Sztárai Mihály szobra a nagyharsányi templom előtt emelkedik még Hercegszőlősi Gáspár, Szigeti Imre, Siklósi Mihály és Vörösmarty Illés. Az 1550-es évekre a lutheri reformációt felváltó helvét irányt is a baranyai táj szülöttei irányították az egész Dél-Dunántúlon. Közülük külön is említést érdemel: Laskai Szűcs György és Kálmáncsehi Sánta Márton. Ide menekült a Tiszántúlról Szegedi Kis István és itt vált a kálvini irányzat hívévé Skaricza Máté. Az ő munkásságuk nyomán a század második felére a Dél-Dunántúlon a kálvinizmus uralkodóvá vált az 1550-es évek végére önálló püspökség szerveződött, 1576-ban pedig Hercegszőlősőn tartották azt a zsinatot, amely formába öntötte a Dunántúl reformátusi szellemű első ismert kánonjait. Az 1570-es években a református vallásnak erős ellenfele támadt Baranyában, az ariánus, másként antitrinitárius, azaz szentháromságtagadó irányzatban, melyet nálunk unitáriusnak neveztek. Az unitáriusok Isten egyszemélyűségét vallották, s ezzel szembekerültek nem csak a katolikus hitelvekkel, hanem a lutheri és a kálvini reformációval is, amelyek együttesen támadták őket. Ók maguk viszont minden vallás iránt türelemmel viseltettek és teljes toleranciát hirdettek. A vallásirányzatok terjedésében, terjesztésében egyre inkább egy országos forma a hitvita vagy disputa került előtérbe. A disputák közül a 34. kep. Pecs a török korban (korabeli metszelj