Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 2. Baranya vármegye és nemesei a középkorban

15. kép. A Garai-család címere család rendkívüli befolyását is éppen úgy megtörte, mint a Siklósi-családét. Károly Róbert és Nagy Lajos erőskezű uralkodása nem kedvezett á főurak szertelen érvényesülésének. A trónutódlás körül támadt zavarok erre csak a század végén adnak ismét alkalmat. Az Anjouk uralkodásának ez a háromnegyed százada így mind gazdasági, mind kulturális szempontból előnyös volt az ország számára. Nőtt a nemzetközi árucsere-forgalom, s a nemzetközi útvonalak mentén - főképpen csomópontjaiban - települések, városok indultak fejlődésnek, így Baranya megye egyes települései mindenekelőtt Pécs, a régi római utak egyik fontos csomópontjában. Pécs jelentőségét nem kismértékben fokozta, hogy /. (Nagy) Lajos Vilmos püspök aktív közreműködése mellett - itt alapította meg az ország első egyetemét (1367. szeptember 1). A 13-14. század uralkodóinak abban a törekvésében, hogy a feudális anarchiát visszaszorítsák - a jobbágyságon kívül - természetes szövetségesül a mezővárosok kínálkoztak. Az árutermelés és értékesítés növésével a forgalomnak leginkább kitett helyek - párhuzamban a vásártartás, hetipiacok tartásának jogával, a szabadon költözködő parasztságra gyakorolt vonzóerejével - lakosságszámban és lakóik módosságában egyre inkább a környező települések fölé emelkedtek és úgynevezett mezővárosi kiváltságokra tettek szert. Az akkori mezőváros külső képe természetesen nem ítélhető meg a mai várostényezőkkel, mert a középkori mezővárosok sok esetben csupán széles, „piacutcás" települések voltak. Jellemzőjük volt azonban a vásári forgalom, továbbá iparosodásuk, s legfőképpen az a szervezeti forma, amelyben éltek, és amely