Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 2. Baranya vármegye és nemesei a középkorban

13 kép. Siklós vára (13-16. századi részletekkel) körül), az ország nádora személyében érte el tetőpontját. Dunaszekcsőt a nagyhatalmú Héder nemzetségbeli Herczeg-család építette ki uradalmi központjává. A család itt a maga korában jelentős várat is emelt. Részt vett a III. Endre elleni főúri lázadásban, mely teljesen szembeállította a megye báróit egymással. A királyfiú csapatok hosszú küzdelem után tudták csak a Herczeg-család hatalmát felszámolni. A magyar feudalizmus e korai századaiban tűnik fel a Dárói-család, amelyből Moys nádor is származik. Ez a család kapta meg a lázadó dunaszekcsői Herczeg-család birtokait. IV. Béla 1249-ben a Szársomlyót és környékét Miklós dubicai comesnek adományozta azzal a céllal, hogy az adományozott ide várat építsen. A birtok nem sokkal később az előbb említett Lőrinc nádor fiának, Kernén comesnek tulajdonába ment át. Az Anjou-uralkodók idejében a megye politikai és közigazgatási életének irányításában a Siklósi és a Garai-család viszi továbbra is a főszerepet. Mellettük tűnnek fel Máré-vár urai, Bogár és testvére, Gúnya. Márévár birtokosai még ugyanebben a században a Soklósi és a bátmonostori Vesszős-család tagjaival kötött házasság útján próbálták állásukat megszilárdítani. Az Anjouk alatt egy siker-karrier főszereplője Horváti János, előbb Szerem, Valkó és Bodrog megye főispánja, majd macsói bán és Baranya megye főispánja. Hatalmát Baranyában a Kemén-családtól elvett Szársomlyói vár és birtok, továbbá Baranyavár megszerzése alapozta meg. A belpolitikai helyzet azonban e 14. kép. Nagy Lajos király ábrázolása a Képes Krónikában