Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

129- kép. A zengbvárkonyi magyar tájház szobabelsője külön iskolája az ugy nevezett sokacz oskola feloszlattatván, fiaik és leányaik a többi iskolába beosztatnának annál is inkább, hogy néhány tanulási év alatt könnyű szerrel 3- ti. magyar, német, és sokacznyelvet megtanulván idővel hasznos honpolgárokká válhassanak." Baranyában az volt a jellemző, hogy a kötelező magyar nyelvtanítás mellett megmaradt a nemzetiségek anyanyelvi tudása. Ember János kir. tanfelügyelő 1910-ben a baranyai iskolák 36,5%-át minősítette vegyes tannyelvűnek. A többnyelvűség igen gyakran azt jelentette, hogy a vegyes lakosságú falvakban mindegyik használt nyelvet rosszul beszélték. A magyar nyelv kizárólagosságára törekedő tanítás ebben a korszakban még nem érvényesült. Baranyában az iskola és kultúrközpont szerepét egyértelműen Pécs töltötte be. Pécs középiskolái a ciszterci rend főgimnáziuma kivételével 1848 után jöttek létre. A reáliskolát 1857-ben alapították, amely 1870-75-től lett főreáliskola (a mai Széchenyi gimnázium). A többi gimnázium a századforduló után jött létre. 1907-ben indult meg az oktatás a Miasszonyunk rend felsőbb leányiskolájában, amely 19l6-17-ben Zichy Gyula gróf püspök segítségével leánygimnáziummá alakult (a mai Leöwey gimnázium). Ugyancsak Zichy Gyula püspök támogatásával épült meg 1914-ben a jezsuita gimnázium és kollégium, a „Pius". A városban három polgári (községi fiú és leány, Miasszonyunk rendi) iskola, két tanítóképző r 4,.- tfű r il i 1! 1 é J f. L 1

, ; j. i .•;.J| 1 130. kép. Az udvari népiskola 1879 évi tervének alaprajza