Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

(Miasszonyunk rendi és a püspöki), a városi felsőkereskedelmi iskola, az állami fémipari szakiskola és a hadapródiskola működött még. 1923-ig, az egyetem ideköltözéséig a városnak rk. hittudományi főiskolán (papnevelőn) kívül egyetlen felsőoktatási intézete a püspöki jogakadémia volt. A baranyai kulturális élet központja Pécs volt, ahonnan a színház, zene, irodalom, sajtó, pezsdítő hatása tovább sugárzott a megye községeibe. 1895 óta szórakoztatta a közönséget a Pécsi Nemzeti Színház, de Siklóson, Harkányban, Villányban, Mohácson, is tartottak alkalmanként előadásokat, sőt az utóbbi két helyen nyári színkör is épült. A 19. század utolsó évtizedeiről már nemcsak Pécsett adtak ki heti-, illetve napilapokat. 1882-ben indult a „Mohács és Vidéke", 1888ban a „Siklós és Vidéke", 1901-ben a „Dárda és Vidéke" és 1913-ban a Sásd és Vidéke. A korszak kulturális életének jellemzője a gomba módra szaporodó egyesületek alakulása. A legkisebb falvak kivételével alig akadt falu, ahol ne működött volna valamilyen helyi gazdakör, olvasókör, egylet, amely több-kevesebb könyvvel is rendelkezett és lehetőséget biztosított a szórakozásra, művelődésre. A dualizmus idején a megye 188 helységében 302 művelődési egyesület alakult. A korszak tudományos, irodalmi és művészeti élete erősen Budapest központú volt, ezért több ismert pécsi és baranyai személyiség felsorolható, akik ha nem is itt laktak, de kötődtek e tájhoz: Pl. Baksay Sándor református püsGróf Zichy Gyula püspök (1905-1926) pök, író; Nendtvich Károly budapesti műegyetemi tanár, akadémikus; Gerecze Péter budapesti főreáliskolai tanár, művészettörténész; Kis György szobrászművész stb. A helyi tudományos és irodalmi életet elsősorban a pécsi középisko-