Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

tokból és az újságokból ömlött a panasz a nem megfelelő iskolaépületekről, a gyenge taneszköz és bútorellátottságról, a tanítóhiányról stb. 1898ban pl. 27 magyar nyelvű, illetve magyar többségű községben nem volt megfelelő iskola, ezért javasolták az államosításukat. Másrészt bővültek az iskolai felszerelések, a rengeteg iskolát felújították, sok új iskola épült, különösen a századfordulótól. A tanítási nyelv a soknemzetiségű Baranyában különösen élő kérdés volt. Az 1868. évi népoktatási törvény kimondta, hogy minden tanulót anyanyelvén kell oktatni. 1879-től a magyar nyelv kötelező 127. kép Zengbvárkonyi magyar népviselet 128. kép. Az ófalui német nemzetiségi tájház szobabelsője tanításának elrendelésével felerősödött az iskolai nyelvmagyarosítás. Baranyában két tendencia figyelhető meg. Egyrészt akadtak falvak, amelyek továbbra se tudtak magyarul, mert egyszerűen nem volt rá szükségük. A másik tendencia a két-, illetve többnyelvűség kialakulása volt. Itt találkozott a magyar nyelv tanítására törekedő hivatalos politika és a nemzetiségek igénye. Mohácson pl. a belvárosi rk. iskola külön sokác osztályát számolták fel 1863-ban a szülők kérésére: „A sokacz ajkú képviselők hőn óhajtva kérik a képviselőséget szíveskednék odaműködni, hogy gyermekeik