Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

125 kép. Alsószentmártoni horvát népviselet tek. A megye iskolatörténete ebben a korszakban ezért a népiskolák története. 1848 után a neoabszolutista kormányzat és a katolikus egyház volt az, aki elsőként a legtöbbet tette a népiskolákért. Áldásos tevékenységük folytán a népiskolák száma több mint duplájára nőtt a megyében. Az 1846-48. évi 175 iskola helyett 1869-ben már 397 iskola működött. Baranya a népiskolák és az egy tanteremre jutó tankötelesek számát tekintve fejlettebb volt a többi dél-dunántúli megyénél. A dualizmusban az 1868. évi Eötvös-féle általános iskolakötelezettséget kimondó népiskolai törvény a 6 osztályos elemi iskolák fenntartását főként a felekezetekre illetve részben az önkormányzatokra bízta. Az állam mindössze nyolc iskolát tartott fenn Baranyában, azt is csak a századfordulótól. Az elemi iskolák működtetése Baranyában nem kis gondot jelentett, hiszen a megyében ebben a korszakban 357 község, tucatnyi puszta, több felekezet volt, és ez mindmind külön iskolát jelentett. 1896-ban a megyében pl. 422 elemi iskolában tanítottak, többségük (234) rk. felekezeti volt. A népiskolákat lassú és egyenletlen fejlődés jellemezte. Egyrészt az ira126. kép. Âtai bosnyák népviselet