Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 5. Nemzetiségek. Oktatás, kultúra és tudomány

aránya egyaránt tovább növekedett. A népesség több mint egyharmadát ők alkották. A német falvak a mecseki, Kelet- és Dél-baranyai részen többé-kevésbé összefüggő településrendszert alkottak, ezáltal a magyarosítást, asszimilációt is ki tudták védeni. A horvátok három csoportja élt a megyében. A mohácsi, a falusi és a Dráva menti sokácok. A szerbek Mohácson és térségében laktak. A horvátok és szerbek aránya a hivatalos statisztika szerint egy-két százalékkal csökkent. A zsidók és cigányok össznépességhez viszonyított aránya nem volt jelentős, számuk azonban növekedett. A nemzetiségek együttélését elsősorban az együttműködés, kölcsönös egymásra hatás jellemezte. Holder Gottlob „A németség Alsó-Baranyában" című művében is erre a megállapításra jutott: „...nemzetiségek biológiai és szellemi jellemvonásaiknak minden különbsége ellenére mégis azt kell mondani, a vegyes népességű baranyai községekben is általában békés és elviselhető egyetértés uralkodik. Ez természetesen nem jelenti a faji keveredés előmozdítását; ellenkezőképpen, a németség őrzi meg legjobban a távolságát nemcsak a szlávoktól, hanem a magyaroktól is. (Egerágon pl. egy évszázad alatt két vegyes házasság kötése történt.) A gazdasági egymásra hatás viszont rendkívüli termelési eredményeket hozott. Az eljárások átvétele az a terület, ahol a legjelentősebbek a népi kapcsolatok...". Az 1880-as évektől felerősödött magyarosítás a megye falvainak etnikai összetételében nem ho124 kép. Nagynyárádi német népviselet zott figyelembevehető változtást. Kivételt jelentett a szénbányászat, gyáripar és az urbanizáció, amelynek volt asszimilációs hatása. Elsősorban Pécs és környéke (Hosszúhetény, Mecsekszentkút stb.) esetében. A mintegy 40-50 kisebb faluban bekövetkezett asszimilációs tendencia pedig az iskolai nyelvmagyarosítás és a gazdasági kapcsolatok megváltozása következményének tekinthető. Baranyában közép- és felsőfokú oktatási intézmények a mohácsi és siklósi polgári iskola kivételével csak a megyeszékhelyen, Pécsett működ-