Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 4. A mezőgazdaság átalakulása

területein is különböző mértékben és időben zajlott le a folyamat. A vetésforgó alkalmazása a gabonafélék, kapás- és takarmánynövények meghatározott rend szerinti váltogatása körülbelül az 1870-es évektől tekinthető általánosnak. Ezt egészítette ki a földek trágyázása, gépek és jobb eszközök alkalmazása, vetőmagvak megválasztása stb. Baranyában is a gabona-, és elsősorban a búzatermelésvált uralkodóvá. A millennium idejére a gabona a szántóföld területéből már 50%-os aránnyal részesedett. A gabona után kukoricából termeltek a legtöbbet. A lakosság fő élelmezési cikkeinek számító burgonya, bab és borsó termelése ugyancsak számottevő volt. A takarmánynövények emelkedő termelését a belterjes álattenyésztés indokolta. A zöldségtermelés területén a pécsi bolgárkertészek és a Pécs környéki falvak (Malom, Kökény, Szalánta, Túrony) zöldségei, valamint a mohácsi káposzta, saláta vált híressé. Az első gépeket az 1850-es években az uradalmak alkalmazták, mert a robot megszűnése miatt nem állt rendelkezésükre elegendő állatállomány, igaerő és munkaerő. Éppen ezért a gabonatermelés az 1870-es évekig a nagybirtokon általában részes vagy feles művelés formájában történt. A hiányzó munkaerőt a cselédek tömeges alkalmazása pótolta az 1870-es évektől. A másik oldalon pedig a mezőgazdaság gépesítése terén óriásivá nőtt a különbség a paraszti gazdaságok és az uradalmak között. 1895-ben pl. Baranyában a kisgazdaságok 90%-a a legprimitívebb fagerendelyes ekével szántott, a nagygazdaságok ellenben gőzekékkel vagy hármas ekékkel dolgoztak. Az egyéb gőzgépekből (lokomobil, gőzlépcsőszekrény) azonban már a kisgazdaságok is majdnem 60%-os arannyal részesedtek. A gabonatermelés mellett a megye egyik legrégibb, legkedveltebb és legjövedelmezőbb termelési ága a szőlőtermesztés volt. Az 1890-es évekre a beültetett szőlőterület meghaladta a 45 000 kat. holdat. 1885-ben Baranyánál egyedül csak Pest megye rendelkezett nagyobb szőlőterülettel. A 357 baranyai község közül mindössze 61 nem termelt szőlőt. A filoxéra 1887 és 1893 között azonban szinte teljesen elpusztította a baranyai szőlőket. A filoxéravészt követő amerikai szőlővesszőkkel történő újjátelepítés során a szőlőkultúránk magasabb fokra lépett a pécsi és a villany-siklósi borvidéken is. Megújult a szőlőművelés technikája, az amerikai alanyokba történő oltásokkal általánossá váltak a nemesebb fajok, a jobb talajművelés, forgatásos telepítés, rendszeresebb trágyázás, karózás, soros ültetés, őszi takarás, jobb metszés, többszöri kapálás, peronoszpóra elleni permetezés, szakszerűbb borkezelés stb. Régi kiterjedését a szőlőterület azonban már nem nyerte vissza. Az állattenyésztés az 1880-as évektől lendült fel igazán Baranyában. Az állattenyésztésben lezajlott szerkezet- és fajtaváltás az általános országos képet követte. A szarvasmarha-tenyésztésben megjelentek a jól tejelő fajták, a sertéstartásban a gyorsabban fejlődő hússertések,