Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 2. Az infrastruktúra kiépülése és fejlődése

példának számított környezetük számára, különösen vidéken. A Villányon átvezető Mohács-Pécs közötti vasútvonal nemcsak a megyének, hanem DélkeletDunántúlnak is az első vasútja volt. Építését a kormány kezdte meg 1853-ban, de 1854-ig csak a Pécs-Üszög szakasz készült el. A vasút építését a Dunagőzhajzózási Társaság (DGT) folytatta 1854-1857 között, hogy a Mecsekben kibányászott kőszenet könnyebben és olcsóbban eljuttathassa a Dunán közlekedő gőzhajóihoz. A Pécs és Mohács közötti szekerezés ugyanis olyan drága volt, hogy a szén mázsánkénti fuvardíja megegyezett a kitermelés teljes költségével. A Mohács-Pécs vasúton a DGT 1858-ban már mások számára is vállalt teherszállítást, 1859-ben pedig beindult a személyszállítás is. A második vasútvonal megépítését szintén a pécsi szén indokolta elsősorban, amelyre az osztrák tartományoknak is nagy mennyiségben volt szükségük. A Pécs-Barcs-Nagykanizsa vasútvonal 1867-1868-ban készült el és kapcsolódott az osztrák Déli-Vasúthoz. Az 1870-ben megnyitott Villány-Eszék vasútvonal az Alfölddel (alföldi gabona), sőt ÉK-Magyarországgal kötötte össze a megyét - az EszékGombos-Szabadka-Szeged-Nagyvárad vonalon keresztül. A megye északi részét átszelő - Dombóvár (Újdombóvár) és Szabadka (Csikeria) közötti Duna-Dráva vasút teljes kiépítését a budapesti malom lobby akadályozta meg. így 1873-ban csak a Dombóvár-Bátaszék közötti vonal készült el. A Duna-Tisza-közének közvetlen, Baján keresztül történő elérése végül is csak évtizedek után valósult meg 1909-ben, Bátaszék-Baja közötti vasút és a bajai Duna híd átadásával. A legfontosabb, fővárossal közvetlen összeköttetést megteremtő Pécs-Budapest, helyesebben a Szentlőrinc-Kelenföld közötti fővonal elég későn, 1882-re készült el. Ez a vasútvonal elsősorban azért létesült, hogy a fővárosból el lehessen érni az egyetlen jelentős magyar tengeri kikötőt, Fiumét. Jelentősége az 1889. évi államosítással és az olcsóbb állami díjszabás bevezetésével még tovább nőtt. Az a tény, hogy a sínek Dombóvár után nem egyenesen Pécs, hanem Szentlőrinc felé tartottak, a megyeszékhely számára évtize94 kép A sásdi vasútállomás (Pécs- BudapestJ vonalj