Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 2. Az infrastruktúra kiépülése és fejlődése

dekre kiható - tegyük hozzá, hogy utólag eléggé indokolatlannak tűnő - sérelmeket okozott. A vasúti fővonalakat még további, kisebb tengelynyomású, lassabb közlekedésre alkalmas és éppen ezért olcsóbb, helyiérdekű vasutak ún. vicinálisok egészítették ki az 1880. évi helyiérdekű vasutakról szóló törvény hatására. A megyében viszonylag későn, csak a millennium kapcsán indult meg az építésük. A mellékvonalak építésének terheit az érdekelt törvényhatóságok, települések, földbirtokosok és magánszemélyek viselték. Közismert, hogy a vicinálisok útvonala gyakran a terményüket eladni kívánó nagybirtokosok uradalma mellett kanyargott. Dunántúli viszonylatban a legnagyobb, kiugróan magas készpénzt éppen az első baranyai, Szentlőrinc-Nasic vasútvonal építésére ajánlották fel. Schaumburg-Lippe herceg Verőcéről 600 000, Draskovich Iván gróf Sellyéről 200 000 és a pécsi Káptalan 120 000 koronát vállalt. A Szentlőrinc-Sellye-Szlatina-Nasic közötti helyiérdekű vasútvonalat és a cadjavicai Dráva hidat 1895 végén adták át a forgalomnak. Ez a vonal Horvátországgal, illetve Szlavóniával teremtett jobb kapcsolatteremtési lehetőséget. Ezt a vonalat hosszabbították meg 1897-ben Dolnji-Miholjácig. A Bakóca-Komló helyiérdekű vasutat 18961897-ben építette meg a komlói szénbányákat üzemeltető és nagy tőkével rendelkező Jánosi Engel Adolf, és elsősorban a komlói szén szállítására létesült. A megye déli részén, a Drávával párhuzamosan futó Drávavölgyi helyiérdekű vasút Kiskőszeg 95 kép. Az abaligeti alagút és vasúti hid (Pécs-Budapest vonal)