Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 2. Az infrastruktúra kiépülése és fejlődése

cson, Szalántán, Vajszlón és még sok helyütt táncmulatságokkal értek véget. A millenárisra való készülődés egyben azt is jelentette, hogy a községek felújították házaikat, a fontosabb középületeket, így az iskolát, templomot és a községházát, rendezték köztereiket és az utcákat. Sepsén például a falu utcáit és tereit, de még a nagyobb dűlőutakat, s a völgyeket is a magyar történelem kimagasló egyéniségeiről nevezték el. A község főterén pedig a Kossuth Lajos emlékoszlop alapkövét avatták fel. S ahol lehetséges volt, komolyabb beruházásokat is kezdeményeztek. Ilyen millenniumi felajánlás volt többek közt a Bakóca-Felsőmindszent-Komló helyiérdekű vasút kiépítése is. Az első kapavágást követőleg május 22-én Magyarszéken ünnepséget rendezett az építkezés vállalkozója a Ritschl és Társa cég. Csúzán a Polgári Olvasóegylet székházát avatták fel, Németbólyban pedig szegényház létesítéséről hoztak döntést. Streicher József'helyi plébános 300 Ft-ot ajánlott fel a nemes célra. Szászváron a rk. templomot újították fel, új oltárt és egy Lourdes-i szobrot is elhelyezve a főhajóban. Pélmonostoron 1500 Ft költségen állították helyre a templomot és a plébániát. Az iskolára és a körjegyzői lakra mintegy 4000 Ft-ot áldoztak. Baranyabán községben pedig ún. millenniumi szőlőtelepet alakítottak ki a filoxéra pusztításai után. Az ormánsági falvak közösen vettek részt az ezredévi kiállításon, pontosabban a millenniumi faluban, ahol az „ormánsági lakodalmast" mutatták be közel 150 résztvevővel. A fővárosi bemutatkozást megelőzőleg több hétig gyakorolt a népes társulat, de a vállalkozás anyagi költségei is jelentősek voltak. Mindenesetre a Sellye és Vajszló nevével fémjelzett szereplés Baranyának elismerést hozott. Nagy sikert aratott a baranyai kiállítók közül a több mint 100 000 kataszteri hold kiterjedésű Bellyei Uradalom is. A már országos hírű birtok a magyaróvári uradalmakkal együtt egy pavilonban állította ki termékeit. Az érdeklődők számára térképek, füzetek és táblázatok adták meg a szükséges felvilágosítást a roppant kiterjedésű birtoktestről. Külön kiállítótermet szenteltek az uradalom hajdani mocsárvilágának lecsapolását és a belvízlevezetőrendszer kiépítését célzó törekvéseknek. Szerepeltették az akkori legmodernebb agrártechnikát, természetesen a birtok legjellemzőbb termékeit is. Mivel az uradalom több mint egyharmadát erdőségek alkották, erdészeti és vadászati bemutató is szerepelt a kiállításon. Az infrastruktúra kiépülése és fejlődése Az 1848 és 1918 közötti gazdasági fejlődés egyik legfontosabb motorja és mozgatója Baranyában is az infrastruktúra korszerűsítése, illetve kiépítése volt. Ekkor épült ki a vasúthálózat, korszerűsítették a vízi és szárazföldi utakat. A régi postákat nyugat-európai színvonalú postahálózat váltotta fel, amely távírdával egészült ki, takarékpénztári teendőket is ellátott. A modern