Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 1. A politikai rendszer és változásai - - Baranya és a millennium (1896)

város főispánja, nagyszigeti Szily László Baranyavármegye alispánja, dr. Mendl Lajos Baranyavármegye tiszti főorvosa, Trixler Károly a mohácsi járás főszolgabírója, dr. Serli Sándor a mohácsi járás s Baranyavármegye tb. t. főorvosa, Sepátz József mohács város I. jegyzője és dr. Rüll János mohácsi községi és tb. járásorvos - volt. Kelt Mohácson, 1896-ik évi március hó 19-én, ezen épület alapkövének ünnepélyes letétele alkalmával." Két hónap elteltével pedig az építkezési bizottság javaslatára kezdeményezték, hogy az új intézményt László Kórháznak nevezzék el. A másik szintén nagyarányú építkezés, a polgári iskola létesítése kicsit eltolódott. Csak a nyár folyamán tudták kiírni a tervpályázatot, s ezért némi késéssel ejthették meg az alapkőletétel ünnepélyes aktusát. Viszont a városi ünnepségek menetében nem történt változás. A korábban elhatározott műsorrend szerint zajlott le az ezredévi megemlékezés. Mohácson is május 10-én került sor az ezredévi díszközgyűlésre a „városháza" feldíszített udvarán. A városbíró köszöntő szavai után a testület jegyzőjének javaslatára jegyzőkönyvben örökítették meg a millenáris alkotásokat, majd Margitai Péter ünnepi beszédében a Mohácson elesett hősök áldozatainak említette fel. A KÖZSÉGEK MILLENNIUMA A megye falvainak többségében megrendezték a millenniumi emlékünnepélyt. De jószerivel csak ezekre a megemlékezésekre korlátozódott a falvak részvétele az ezredévi felajánlásokat tekintve. Az ünnepségeket miniszteri leirat alapján szinte mindenütt egységesen szervezték meg a helyi képviselő-testület, az iskolák és egyesületek aktív részvételével. A központi ünnepségek időpontjában május 9-10-én a községekben Te Deumot tartottak, majd többnyire az iskolákban emlékműsor következett, s ha anyagi helyzetük engedte, ún. millenniumi kiránduláson vettek részt a környező nevezetességeket bejárva. Hosszúhetényben, Sásdon és Pellérden ágyúszóval ébresztették a helyieket a jeles ünnepen, majd ún. millenniumi emlékfákat ültettek. Mintahogy a baranyai falvak többségében is hasonló ültetésekre került sor. Babarcon, Baranyabánban, Dárdán, Németbólyban, Pélmonostoron és Sásdon iskolai ösztöndíjakat alapítottak a tanulmányi előmenetel ösztönzésére. Drávaszentmártonban, mivel erre nem futotta, Dobos Henrik plébános a mintegy 230 diáknak „egy kis hordó sört csapoltatott" (!). Nagyharsány kisiskolásai pedig a közeli Szársomlyó csúcsán hatalmas máglyát raktak a honalapítás emlékére, fényeit még Szabadkán is látták a korabeli tudósítások szerint. A község elöljárói még lovasbandériumot is kiállítottak az iskola diákjai részvételével. Hasonló díszfelvonulás volt Beremenden, Császtán, Garéban, Németbólyban, Sásdon, Siklóson és Vajszlón is. Szászváron a Rákóczi induló rigmusaira vonultak fel a főutcán, hogy végül a Kovács-féle vendéglőben millenniumi banketten vegyen részt az iskola összes diákja. Ezek a rendezvények rendszerint, mint Baranyavárott, Mohá-