Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Ernyes Mihály: Pandúrság születése Baranyában
Ernyes Mihály: Pandúrság születése Baranyában „A pandúrok mindenféle eszközzel való ellátása és tartása jeles költségeket okozván a házi pénztárnak érzékeny terhére szolgálna; már mostanság a környülállások megváltozván sem az éhség veszedelme, sem más előtárható okok miatt a belső bátorságnak állapotja veszedelemben éppen nem szemléltet. Ezeken felül a kiállított pandúroktól elkövetett rendetlenségek és zabolátlanságok, melyek a köznyugalmat inkább fölháborítják, tekintvén meghatároztatott, hogy mind annyi pandúrok e folyó esztendei szeptember hónap 14-ik napján ide Péts városába mindennemű fegyvereikkel szolgabíró urak által berendeltessenek; ahol fegyvereiket letévén szolgálatjukb ól végképpen elbocsáttatni fognak. Amíg más kenyeret keresnek, szükség színe alatt rosszra ne vetemedhessenek, kiszabott bérük a kenyéren kívül folyó év október végéig részükre kifizetni rendeltetik. Az addigi ruházatuk náluk meghagyatni rendeltetik.”'0 Az 1818. január 28-30-i közgyűlésen a mohácsi főszolgabíró jelentette, panasz érkezett egy ottani lakostól, kinek a pandúrok eltörték a kezét. A pandúrok a helybeli plébános rendelkezése alapján a tobzódó tömeget akarták „széllyel űzni”, amikor a panaszkodó és társai őket erőszakkal megtámadták. A főszolgabírót utasították, hogy vegye ki a vallomásokat, és az addigi eredményt a következő közgyűlésen terjessze elő.10 11 A testület megszűntetésének azon oka, hogy a közbiztonság nem veszélyeztetett, kevésbé felelt meg a valóságnak. A pécsi püspöki uradalom fiskálisa 1819 tavaszán jelezte, hogy a mohácsi tájakon 3 fegyveres haramia „lappangani tapasztaltatott, üldözésükre, megfogásukra rendelésért könyörgött. A vármegyében a rossz emberek üldözésére megállapított rendszabások a nagyobb veszedelem esetére igenis bölcsen kimunkáltattak, a megye mostani bátorságbéli állapotjában nagyobb részint fölöslegesek lévén, de hogy az üldözésbe vett rablók itteni menedékhelyet ne találjanak és elfogassanak a baranyavári járásba 4 megyebéli katonák, a mohácsiba pedig még hajdúk eljárási utasítással kifognak küldetni, hogy azok és melléjük főbíró urak által adandó biztos adózók az egész Duna mentét eljárják és szünet nélkül arra fegyelmezzenek, hogy az üldözött gonosztevők ne szökhessenek meg, elfogassanak, a vármegye fogságába behozassanak.” A főszolgabírók elrendelték, hogy a réveken passzus nélkül senki át ne kelhessen. A kiküldendő katonák és hajdúk részére a házipénztárból naponta 24 krajcárt kell kifizetni, a katonák lovainak a szükséges porciót a járásbeli helységek szolgáltatják.12 A második születés A pandúr rendszabás a testület megszűnése után is érvényben maradt, annak előírásait az 1819. március 29-i közgyűlésen, kiegészítették. A rendelkezések a közbátorság fenntartására ügyelő megyei biztosokra és a közbátorság felvigyázására kinevezett 10 MNL BaML IV. 1. a. Baranya vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1818/2061. 11 Uo. 1818/225. 12 Uo. 1819/1240. 149
