Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Bene Krisztián: Drávapálfalvától Kamerunig. A Szabad Francia Erők egy dél-dunántúli önkéntesének nyomában

Bene Krisztián Drávapálfalvától Kamerunig A Szabad Francia Erők egy dél-dunántúli önkéntesének nyomában1 A második világháború története kétségkívül az egyik legnagyobb érdeklődéssel öve­zett eseménysorozat az emberiség történelmében, éppen ezért a történészek által az egyik legjobban kutatott időszaknak is tekintik szakmai körökben. Mindennek elle­nére számos olyan fejezete van, amely bár méltán tarthatna igényt nagyobb figyelem­re, mindmáig a kevéssé feltárt történelmi események közé tartozik. Az egyik ilyen fejezet a Szabad Francia Erők külföldi és elsősorban magyar önkénteseinek tevékeny­sége a világháború évei alatt. Jelen tanulmány terjedelmi korlátái nem teszik lehetővé, hogy részletesen át­tekintsük ennek az ezidáig szinte teljesen feltáratlan témának minden részletét, de feltett szándékunk, hogy egy dél-dunántúli magyar önkéntes példáján keresztül átte­kintést adjunk a De Gaulle tábornok csapataihoz önként csatlakozó magyar katonák tevékenységéről. A Szabad Francia Erők magyar önkéntesei A francia történészek kutatásai alapján elfogadott ténynek tekinthető, hogy a Szabad Francia Erők önkénteseinek mintegy 5 százaléka (kb. 3000 fő)2 volt külföldi állam­polgár, akik hozzávetőlegesen 50 különböző országból származtak. A legnagyobb számban a spanyolok (480 fő), a lengyelek (270 fő) és a belgák (265 fő) képviseltették magukat az önkéntesek között, de viszonylag jelentős kontingenst adtak a csehek (90 fő) és a románok (70 fő) is.3 Jelen sorok szerzőjének kutatásai alapján a magyar részvétel egyáltalán nem volt olyan jelentéktelen, mint ahogy azt a korábbi kimutatások sugallták. A Sza­bad Francia Erők kötelékében harcoló magyarok alapos összesítésére korábban nem került sor, azonban a jelentkezési lapok születési helyre vonatkozó adatai alapján megállapítható, hogy a mozgalom önkéntesei közül legkevesebb 87 fő erős magyarországi kötődéssel bírt (itt született, itt csatlakozott a Szabad Fran­1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült. 2 Crémieux-Brjlhac 2013, 708. 3 Broche-Muracciole 2010, 554-555. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom