Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Krisch András: Francia megszállás Kismartonban, 1809
Krisch András Francia megszállás Kismartonban, 1809' A háború kezdete Kismartonban Kismarton (Eisenstadt) Nyugat-Magyarország és Sopron vármegye szabad királyi városaként és az Esterházy család kismartoni uradalmának székhelyeként is ismert. A település számára ez a kettőség évszázadokon át meghatározó volt. Az uralkodó a város kérésének engedve, 1648-ban szabad királyi városi rangra emelte Kismartont, amelyet az 1649-es országgyűlés is elfogadott. Az 1809 tavaszán kitört osztrák-francia háború hadi eseményei kezdetben Kismartontól távoli színtereken zajlottak. A Habsburg Birodalom már 1792 óta szinte folyamatosan hadban állt a köztársasági, majd a császári Franciaországgal. A francia expanziós politikát I. Ferenc sikertelenül próbálta megállítani, Ausztria a Napóleon ellen létrehozott ún. koalíciós háborúkból vesztesen került ki. A harcok a Magyar Királyságtól is nagy erőfeszítéseket igényeltek. Az ország hadiadóval és katonákkal rendszeresen hozzájárult a hadjáratokhoz, továbbá a részvétel egyik formája volt az 1809-ben utoljára összehívott nemesi felkelés, az inszurrekció.1 2 Az 1809-ben lezajlott 5. koalíciós háborúban Magyarország is hadszíntérré, majd - fél évre - megszállt országgá vált.3 A birodalom területét ismét hadszíntérré tevő 1809-es háború előkészületei már az év elején látszottak Kismartonban. Napóleon csapatai 1809. május 13-án már Bécsben voltak, két nap múlva született meg Napóleon híres proklamációja a magyar nemzethez, amelyben felszólította, hogy szakadjon el Ausztriától. A nemesség nem reagált erre, így a franciák megkezdték a felvonulásukat a magyar határra, amit az osztrák győzelemmel végződött május 22-i asperni csata sem tudott megakadályozni. Megkezdődtek a hadikészületek, a Helytartótanács rendelkezései szerint behívták a szabadságolt katonákat, köröztették a kémek személyleírásait, jegyzékbe vették az idegeneket, egyre nehezebb lett útlevelet kapni. Kismarton is kivette részét a nemesi felkelésből, katonákat állított ki, illetve élelmezte a felkelőket.4 Március közepén a nádor utasításai alapján megkezdődött a polgárőrség, más néven a milícia szervezése és egységekbe osztása. A szervezés nem is kés1 A tanulmány Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809. [Pécs, 2009., kézirat] című PhD értekezés felhasználásával készült. 2 Az 1809-es nemesi felkelés, illetve a győri csata történeti áttekintését adja: Vízi 2006, 25-44. 3 A korszak eseményeinek összefoglalása: Ódor 2000, 255-265. 4Gruszecki 1931, 149-150.; BLAI.l. Ratsprotokoll 1809. március 14. 299
