Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata

Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata

Cikkeiben (melyek közül számosat Csörgő Sipka álnéven írt) ekkor, és később is Pécs város művelődésügyének fejlesztése foglalkoztatta.9 Kulturális, művelődésügyi elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy lapját 1889-től gazdasági, oktatásügyi, társadalomtudományi és irodalmi melléklapokkal bővítette. A nagy volumenű vállalkozás komoly anyagi terhekkel járt, ezt bizonyítja egyik szerzőjéhez, Darnay Kálmánhoz 1889. szeptember 23-án intézett levele: „Becses szavaira válaszolva: sajnálattal vagyok kénytelen megvallani, hogy lapom nem rendelkezik oly bevételekkel, hogy abból írói honoráriumra is jutna. Még a nyomda-költség is alig futja ki. S hogy ily szigorú viszonyok között a történelmi melléklapot mégis kiadtam és fenntartom, oka az, mert e nálunk (Bárányavármegyében) annyira elhanyagolt, parlagon heverő téren némi mozgalmat akartam kelteni.”10

Országos politikával egyre kevesebbet foglalkozott. 1892. március 23-án jegyzői tisztségéről lemondott, és kilépett a pécsi szabadelvű pártból. A város és a megye közügyei érdekelték.11

A Pécs kezdetben a Ramazatter, majd 1884-től a nagy múltú Lyceum nyomdában készült. Feiler a lap tulajdonosaként vállalkozása kibővítésére törekedett, így 1888. július i-jétől Feszti Károlytól átvette a Lyceum nyomda bérletét. Ekkor a szerkesztőség és a kiadóhivatal is ide költözött, ahol könyvkötő műhelyt is berendezett.12 A nyomdát 1895 áprilisáig üzemeltette.

Komoly változást okozott a pécsi sajtóviszonyokban az első helyi napilap megjelenése, amikor 1892 novemberében Engel Lajos nyomdász szervezésében és Várady Ferenc szellemi irányítása alatt napvilágot látott a Pécsi Napló. A vállalkozásból kihagyott Lenkei Lajos nem adta fel napilapindítással kapcsolatos terveit, az üzlettársat pedig Feiler Mihály személyében találta meg. Feiler a Pécsi Naplóban konkurenciát látott, a két lap kapcsolata nem nélkülözte a konfliktusokat, és tőle sem állt távol, hogy a Pécs napilappá fejlesztésével támasszon versenyt. így jött létre 1893 decemberében a Pécsi Újság, amely a Pécs évfolyamszámozását folytatta, tulajdonosa pedig Lenkei és Feiler volt. E lap mintegy fél évig működött, végül Lenkei megvásárolta a Pécsi Naplót, és egyesítette a két napilapot. Lenkei és Feiler útjai már korábban elváltak, mikor márciustól már nem a Lyceum kapta a Pécsi Újság munkálatait, hanem a Lenkei által berendezett házinyomda. Feiler ekkor elhagyta a lapot, és tevékenységi helyét Siklósra tette át.13

Feiler Mihály Siklóson Mariska húgára támaszkodhatott, akinek papírkereskedése volt a községben. 1894-ben idős édesanyjuk is ide költözött Nagykőrösről. Feiler új

» Például: A városi zenekar ideiglenes feloszlatása. Pécs, 1886. június 26. 1.; Középiskoláinkról. Pécs, 1888. augusztus 27. 1.; Állandó színház Pécsett. Pécs, 1886. március 3. 1.; Újra a színház kérdés. Pécs, 1888. november 28. 1-2.; A pécsi kiállítás. Pécs, 1888. szeptember 11.1.

10 Petőfi Irodalmi Múzeum. Raktári szám: V. 4713/347.

11 Pécs, 1891. április 6. 1.

12 Pécs, 1888. július 7. 4.

13 A Pécsi Napló és a Pécsi Újság történetéről lásd: Gyánti 2014, 66-67.

195