Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata
Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata vállalkozásba fogott, Siklósi Hírlap néven hetilapot alapított, amelynek első száma 1894. augusztus 19-én jelent meg. Az újság alcíme tájékoztat annak profiljáról is: „Szépirodalmi és társadalmi vegyestartalmú lap”. A hetilapot Pécsett szerkesztették és nyomtatták, kezdetben a Lyceum nyomdában, majd - miután Feiler megszüntette bérletét - Telegdi Ármin könyvnyomdájában készült. 1896-tól újra visszatért a Lyceum nyomdába. A szerkesztőség és a kiadóhivatal is itt volt. A felelős szerkesztő Feiler munkatársul Pammer Péter tanítót, a siklósi kölcsönös segélyező egylet elnökét választotta.14 Siklóson ekkor már működött egy hetilap Siklós és Vidéke címmel, melynek felelős szerkesztője, Rédei Károly, ellenségesen fogadta a konkurencia megjelenését. Vitatta riválisa „siklósiságát”, mivel annak lapját Pécsett szerkesztették és nyomtatták. A versengés hamarosan egymás sértegetéséig, sőt párbajig fajult.15 A Siklósi Hírlap 1899 februárjától Közvélemény címmel jelent meg, a szerkesztőség és a kiadóhivatal pedig Feiler Mariska papírkereskedésébe került. Feiler Siklóson tanárként is dolgozott: 1895 novemberétől az 1897-es tanév végéig a polgári fiúiskolában természetrajzot, mértant, földrajzot és tornát tanított,16 ezután 1900-ig a pécsi polgári fiúiskola „belső tanára” lett.17 Miután tevékenységi körét visszahelyezte Pécsre, megvált a Közvélemény tulajdonjogától. Az újságírást a Lenkei Lajos által vezetett Pécsi Naplónál folytatta: 1899-ben „belmunkatársként” csatlakozott a laphoz, ahol az éjjeli szerkesztő feladatait látta el, emellett vezércikkeket és tárcákat írt. Hírlapírói munkája mellett 1900-tól Baranya vármegye levéltárában irattáros, majd helyettes levéltáros volt, 1903. június 13-án pedig az országos levéltár tisztikarának tagjaiból megalakított bizottság előtt levéltárosi vizsgát tett.18 Levéltárosként a századforduló táján elkészítette az 1698-as, 637 pécsi családfő adatait tartalmazó latin nyelvű adóösszeírás magyar fordítását.19 Feiler és Németh Béla pécsi ügyvéd a századfordulón élére állt annak a hazafias mozgalomnak, amelyről az országos sajtó is beszámolt: „A históriai adatok mutatják, hogy kétszáz év előtt a megye minden falujának magyar neve volt, míg most a szerb és sváb telepítések után nem kevesebb, mint négyszáz községnek és ugyanennyi pusztának idegenre változott régi magyar elnevezése. Ezért tehát most arra törekszik a megye közönsége, hogy a nyelvrontásból származó helységneveket megszüntesse s visszaadja a magyar községeknek az ősi magyar nevet.”20 14 A Siklósi Hírlapról lásd: Perics 1988. 15 Pécsi Napló, 1896. január 21. 5., 1896. május 19. 5-6., 1896. augusztus 2. 8. 16 Értesítő 1896. íz Értesítő 1898. is Pécsi Napló, 1903. június. 14. 6. 19 MNL BaML IV. 1003. e. Összeírások. Pécs város népösszeírása. 1698. A dokumentum latin nyelvű eredetije ma a Bécsi Levéltárban van elhelyezve. 20 Vasárnapi Hírlap, 1899. augusztus 11.8. 196
