Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom... fellépő telepesek rendkívül elszántak, ennek ellenére az ő érdekeiket képviselő szervek hiánya miatt sok kérdés megoldásában teljességgel tehetetlenek. A jelentéstevő szerint a község jegyzője és az öttagú helyi rendőrség is a német nemzetiségű lakosok pártján állt. Mindezt elsősorban a helyi kommunista párt cselekvőképtelenségének a számlájára írta.26 A helyzet a következő év márciusára sem sokat változott, amire elsősorban a Tömpe András által készített, a Politikai Rendészeti Osztály Vidéki Főkapitányságának a tevékenységét összegző jelentésének a vármegyére vonatkozó tartalmából következtethetünk. A Tömpe által összeállított anyag szerint ugyanis a svábságnak az a része, amely számít a kitelepítésre, nem végzi el az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkákat, mivel tudatában vannak, hogy annak eredményét már nem ők arathatják le. A betelepítettek pedig nem elég, hogy szerszám és vetőmaghiánnyal küzdöttek, sokan közülük egyáltalán nem értettek a földműves munkákhoz.27 Azért akadt kivétel is, Vértessomlón például a kitelepítésre ítélt németek mindenütt elvégezték az évnek ebben a szakaszában esedékes feladataikat.28 Sok egyéb mellett a vármegye szénmedencéiben folyó munkát is hátrányosan érintette a folyamatban lévő kitelepítés. Az iratok tanúsága szerint ugyanis amióta a sváb bányászok tudomást szereztek arról, nem jártak dolgozni, ami egyenes következménye lett a termelés érezhető visszaesésének. Érdekességként mindenképpen megemlíthetjük azt is, hogy a dorogi bányászszakszervezet titkára sokkal jobban aggódott a szlovákok áttelepülése miatt, véleménye szerint ők szorgalmasabbak és jobb munkát is végeztek, mint a német nemzetiségű bányászok.29 A gazdasági életben okozott problémák mellett a kitelepítéseknek fontos párt- politikai aspektusai is voltak. A jelentések szerint ugyanis „a sváblakta területeken a bekövetkezendő kitelepítések folytán a Kisgazda Párt gyengülésére és a munkáspártok erősödésére lehet számítani. Ezért a területeken a reakciós körök élénk tevékenységet fejtenek ki a volksbundisták mentésére”.30 Minden bizonnyal ezt a lehetőséget akarták kihasználni a szociáldemokraták is, melyről Inántsi Papp Lajos az 1946. március 21-én kelt jelentésében a következőképpen számolt be: „Érzésem az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt kiküldötte erősen pártszempontokat visz a kérdésbe, és menteni akar minden svábot, aki a szociáldemokrata párt tagja.”31 Ezzel szemben az 26 Uo. 189. 27 PSZL 274. 11. áll. 11. őe. Tömpe András jelentései a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának tevékenységéről és a Péter Gáborral való ellentétéről, 26. 28 MNL KEML XXXV. 23. 4. őe. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 10. 29 PSZL 274. 10. áll. 33. őe. Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság jelentései a sváb községek politikai, gazdasági viszonyairól, 1. 30 PSZL 274. 11. áll. 11. őe. Tömpe András jelentései a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának tevékenységéről és a Péter Gáborral való ellentétéről, 20. 31 Uo. 498
