Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb" kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom... MKP helyi vezetői Máriahalom községben a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséig átmenetileg még a kommunista pártot is feloszlatták.32 A Népgondozó Hivatal megszüntetését követően alig két nappal Soós Sándor vármegyei kommunista titkár már amiatt panaszkodott, hogy a kitelepítés felfüggesztése és a telepesek folyamatos áramlása komoly feszültséget okozott. A kialakult helyzetért elsősorban a Földbirtokrendező Tanácsot és a rendőrséget tette felelőssé.33 1946 őszére a helyzet mit sem változott, hiszen: „19 sváb község van a megyében és a kitelepítés még csak egy községben történt meg. Többi sváb községben teljes a zűrzavar, szervezni nem igen merünk, mert nem tudjuk, hogy ki kerül kitelepítés alá”.34 Emellett meg kell említenünk azt is, hogy a telepesek problémáját sem sikerült megoldaniuk úgy a telekkönyvezés, mint az egyéb juttatások terén sem.35 A kitelepítés második szakaszának idejéről rendkívül kevés pártirat áll a rendelkezésünkre. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy ekkor már a választásokra való felkészülés állt munkájuk és beszámolóik középpontjában. Megállapításunkat igazolja a vármegyei titkár 1947 júliusában keletkezett jelentése is, melyben a szavazati joggal rendelkezők ügyével foglakozott. Véleménye szerint ugyanis a vármegyében élő svábok kitelepítésének a megoldása komoly előnyt jelentene a kommunista pártnak az elkövetkező választások alkalmával.36 A választások másnapján született jelentésében pedig már arról szerezhetünk fontos információkat, hogy a svábok kitelepítését minél előbb meg kell indítani, az általuk lakott községekben uralkodó feszültségek megoldása érdekében.37 Az ezt megelőző napok dorogi kitelepítését azonban egy szóval sem említették. Ezt követően szinte egyetlen mondatban sem utalnak a német nemzetiségű lakossággal kapcsolatos „problémákra”. Azt mindenesetre bizton állíthatjuk, hogy a vármegyei kommunista apparátus tagjai - igazodva az országos tendenciához - a kitelepítés szorgalmazói közé tartoztak. Valószínűleg az is nyugtalanította őket, hogy a német nemzetiségű lakosok nagy része a Szociáldemokrata Párt tagjainak létszámát gyarapította, nem pedig a Magyar Kommunista Pártét. Az pedig a fentiekből egyértelművé vált, hogy aktív propagandát a kitelepítés bizonytalansága miatt nem volt érdemes a kitelepítésre javasolt községekben végezni. 32 PSZL 274. 16. áll. 176. őe. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 73. 33 MNL KEML XXXV. 23. 20. őe. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 4. 34 MNL KEML XXXV. 23. 20. őe. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 8. 35 Uo. 36 Uo. 53. 37 Uo. 60. 499
