Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

Kiss Zoltán Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában A 20. században egy sokat és jól író, izgalmas életutat bejáró köztisztviselő száz­számra állított elő szövegeket. Újságíróként és történészként gyűjtötte is a forrá­sokat. Közigazgatási szakemberként számtalan hivatalos levelezés részese, fontos feljegyzések készítője volt. Ismert művészekkel kapcsolatba kerülve jelentős ada­lékokkal szolgálhatott közös történetük írásos nyomaival. Számtalan magánéleti érdekesség papírra vetője, és jó néhány kevésbé jelentős cédula megőrzője volt. Le­hettek szépirodalmi próbálkozásai, vezethetett naplót... Amikor a halál kiütötte a dolgos íróember kezéből a tollat, a család eljuttatta a levéltárba a szellemi örökséget. Dobozokba került egy kronologikusan többé-kevésbé rendezett papírköteg, mely­nek centrumából eltűnt az autentikus szubjektum, aki a legtöbb dokumentumról pontosan tudta, miért őrizte meg, de akinek néha a saját írása is rejtvényt jelenthe­tett, kegyeletből tartott meg ezt-azt, amihez csak asszociációk, homályos emlékek fűzték. Ilyen - három és fél méteres - irathagyaték maradt vitéz Horváth Kázmér dr. után. Aki az ő élettörténetét szeretné megírni, annak át kell rágnia magát a pa­pírrengetegen, hogy a megértés körének új középpontjaként mai értelmet keressen a szövegeknek.1 Ebben a dolgozatban más célt tűztünk magunk elé: azoknak a té­máknak a leltárát szeretnénk elkészíteni, amelyek kutatásához nélkülözhetetlennek tartjuk Horváth Kázmér irathagyatékát. Felidézünk egy-egy érdekesebb történe­tet, hogy bemutassuk, milyen „kincseket” őriz a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. *** A székesfehérvári 69. gyalogezred („Hindenburg-bakák”) története az első világháború idején Horváth Kázmér főhadnagy nézőpontjából elevenedik meg az iratokban. Nap­lószerű följegyzéseiből megrajzolható az ezred mozgása szerb és olasz területeken, a komolyabb ütközetek és a pihenés időszakainak váltakozása a háborús körülmé­nyek között. Szépirodalmi próbálkozásai tipikus harci helyzeteket elevenítenek meg, érdekes sorsú katonák alakját örökítik meg. Édesanyjával való levelezéséből megis­merhetjük mind a bajtársak, mind pedig a hátországban maradottak hangulatának változásait a világháborús évek múlásával. Horváth Kamillnénak három fia vett részt 1 Erre tettünk kísérletet a „Rettenetes Kázmér” avagy „a nemzet vízhordó szamara”című dolgozatunkban. Kiss 2016. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom