Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában
Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában az első világháborúban, közülük Kamill az orosz fronton vesztette életét.2 3 Kázmér nagyobb szerencsével járt, épségben olvashatta édesanyja 1917. november 18-án kelt levelét: „Már el sem tudom az aggodalmamat leplezni, hogy talán téged is örökre elveszítelek. [...] És most meg már ott vagyunk, hogy semmit sem lehet kapni, csak a milliomosok fognak már ezentúl ruházkodni, és minekünk még rongyaink se lesznek, mert az is leszakad testünkről. [... ] Most már azon a ponton vagyunk, hogy mindenből kifogytunkP A fennmaradt levelek szeretetteljes anya-fiú kapcsolatról árulkodnak a háborús nehézségek árnyékában. A világháborút az első naptól az utolsóig végig- küzdő Horváth Kázmér a frontról is igyekezett támogatni édesanyját: pénzt, szövetet, nehezebben romló gyümölcsöt küldött haza. Pécs szerb megszállásának a története nem írható meg Horváth Kázmér irathagyatékának fölhasználása nélkül. Az eddigi legrészletesebb feldolgozás forrásai között találkozhatunk is vele.4 Máshol talán fenn sem maradtak azok a szerb nyelvű felhívások, plakátok, amelyekkel a megszállt területeket próbálták igazgatni a hatóságok. Emellett a nemzeti ellenállás keresztényszocialista formáinak is itt találjuk a bizonyítékait. A Horváth Kázmér által szervezett KÉKISZ, vagyis a Keresztény és Keresztyén Ifjak Szövetségének részvétele az ellenállásban nyomon követhető az iratokból. 1939-ben Horváth Kázmér volt KÉKISZ-tagok számára adott igazolást 20 évvel korábbi viselkedésükről: Földes Béla hírlapíró sajtókamarai tagságához kérte az igazoló iratot,5 de 1941-ben ilyet kapott Szabó Pál Zoltán geográfus is, aki néhány évvel később a baranyai kommunisták egyik fontos agitátoraként működött. A Dunántúli Tudományos Intézet megszervezője életének két világháború közti, még nem kommunista időszakába a hagyaték iratai engednek bepillantást.6 Testvérének igazoló irata a szerb megszállókról készült fényképfelvételek eredetéről szolgál adatokkal: „Szabó Lóránd [sic!] részt vett minden egyes alkalommal rendezett megszállás ellen irányuló tüntetésen. így a március 15-i hazafias ünnepélyeken, melyeket Horváth Kázmér szervezett, hol ő a nemzetiszínű szalaggal ékesített koszorút vitte a rejtekhelyről a szobor lábaihoz. Fényképeket is készített a szerb megszállás eseményeiről, melyekkel a magyarság javára tényeket rögzített. így pl. az ú. n. nagy sztrájk idején történt utcai kardlapozásokat. Ekkor még a reárontó lovas katonát is lefényképezte. Részt vett a Diákélet c. hazafias diáklap szerkesztésében, hol a rejtvényekbe voltak elbújtatva a hazafias jelszavak.”7 A Nemzetvédelmi Kereszttel való kitüntetésre ajánlotta Szabó Lóránt mellett Ruzsinszki Lászlót és Kőhegyi Lajost is, felelevenítve a szerb megszállás alatti tevékenységüket. 2 Iíjú hőseink. Egy anyának három gyermeke. Dunántúl, 1916. november 24. 5.; Dr. Bata Imre: A lövészárok másik oldalán. Olvasói levél. BBC History, 2015. november. 6-7. 3 MNL BaML XIV. 29. SHS csapatok megszállási iratai. 4 Szűts 1991. 5 MNL BaML XIV. 29. Napi események, iratok, dokumentumok gyűjtője, 1937-1940. 6U0. 7Uo. 280
