Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950)
Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950) és az újjáépítés helyes értelmezéséhez. Szinte fenyegető az a kitétel, hogy a tantestületben kijelölt revíziós bizottsági tagságot visszautasítani nem lehet.4 A tankönyveken túl az oktatási, nevelési intézmények könyvtári állományának selejtezésére is sor kerül. Ehhez egy ún. selejtezési jegyzék nyújt útmutatást. Ha azonban figyelmesen nyomon követjük a ténylegesen szanálásra kerülő könyveket, látható, milyen szorgalmas sok helyütt a bizottság. A vajszlói internátus bibliotékájából például ilyen elvi indokokkal söpörnek ki könyveket: „kispolgári alakok és főurak népszerűsítése”; „nem korszerű a történet”; „földesurakat dicséri”; „nem marxista magyarázatot ad természettudományos kérdésekre”, vagy egyszerűen csak ez a gyűjtő megfogalmazás: „nem időszerű”. A purgálásnak kevésbé érthető eredménye a minden indoklás nélkül letiltott Kis történetek nagy találmányokról vagy a Fizika a bányában című művek. Azon már nem lepődhetünk meg, hogy olyan világirodalmi klasszikusok is kihullanak a rostán, mint a Ben Flur vagy a Quo vadis.5 Egyúttal megtörténik a rendszerkompatibilis állományfeltöltés a központilag érkező kiadványokkal. Gyanítható, hogy a vidéki kisdiákok szellemi étvágyát mennyire kielégítendő olvasmányok lehetnek többek között Sztálin művei, vagy A Szovjetunió Bolsevik Pártjának története stb.6 A példák ugyan egy viszonylag kis internátus irataiból vettek, de a központi utasítások az egész magyar oktatási intézményrendszerre hatályosak. Ezt erősíti M. Gyula, a Pécsi Állami Pedagógiai Fiúgimnázium igazgatójának levele, melyben a főhatóságtól iskolai könyvtára számára 10-10 Makarenkó- művet kér, mert skandalum, hogy a 190 fős tanítóképzős létszámból mindössze kettő olvasta Az új ember kovácsát.7 Tantervi kérdésekbe most a terjedelmi korlátok miatt ne bocsátkozzunk. Itt talán elég annyit felvillantani, hogy a kiváló irodalomtudós, esztéta stb. Sík Sándor, mint 1946-1947 között az Országos Köznevelési Tanács alelnöke, hivatalos kormánymegbízásra összeállított kiváló reformtanterve süllyesztőbe lesz száműzve. Helyette belép a szovjet adaptáció alapján tákolt anyag. Kissé cinikus módon, sokrétű szellemi munkásságért az elsők között kapott Kossuth-díjat 1948-ban, melyet mint Nessus- inget viselt el. Természetszerűen fontos terület a rendelkezésre álló oktató-nevelő állomány kérdése. Ennek volt egy, a politikától független, tárgyilagos alapja. Tájékozódni kellett a háború utáni helyzetben a személyi erőforrásokról. Ugyanakkor látnunk kell egy másik, domináns nyomvonalat is. Ennek lényege a politikai megbízhatóság. Itt tulajdonképpen elhanyagolható, hogy az első évek elvileg koalíciós kormányzati felállása a polgári demokrácia látszatát kelti. A valóság éppen az, hogy kettős hatalmi struktúra létezett, amiben a balról kierőszakolt koalíció erőszakos eleme a bolsevik 4 Magyar Közlöny, 1945. 31. sz. 5 MNL BaML VI. 501. a. Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai. Iktatott iratok 1949-50. A vajszlói internátus iratai 1949/50. 74/950. 212. sz. doboz 6U0. 114/950. r Vö. MNL BaML VI. 501. a. Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai 1949-50. 2520/9-50. 201. sz. doboz 258
