Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Nendtvich Tamás Aidinger György, egy gazdag római katolikus pécsi polgár leányát, Annát vette feleségül 1808. június 12-én. Aidinger György szabómester 1783-ban Vas- szécsényből telepedett le Pécsett.15 A Pécsre betelepülő evangélikusok csekély száma nem tette lehetővé, hogy kizárólag egymás között házasodjanak, ezért nem volt ritka a vegyes házasság. II. József 1781. évi türelmi rendeletében úgy rendelkezett, hogy vegyes házasság esetén, ha az apa katolikus, akkor valamennyi gyermek legyen katolikus, ha az anya katolikus, akkor a fiúk az apa, a leányok az anya vallását kövessék. II. József türelmi rendeletét a vallás ügyéről szóló 1790/91. évi XXVI. törvénycikk emelte törvényerőre. Az 1868. évi Lili. törvénycikk viszont kötelezően előírta, hogy minden vegyes házasságban a fiúk az apa, a leányok pedig az édesanyjuk vallását kövessék.16 Római katolikus feleség esetén ezért a Nendtvich család gyermekei is a nemek szerint követték a szülők vallását, vagyis a fiúk evangélikus, a leányok római katolikus val- lásúak lettek. A római katolikus Pécsett nem volt könnyű sorsuk a más vallásúaknak, így az evangélikusoknak sem. Viszont a német anyanyelvű Nendtvichek mégis otthon érezhették magukat a német nyelvű és kultúrájú városban. A jómódú késmárki polgárcsaládból származó Nendtvich Tamás 1806. március 24- én vásárolta meg Platl József gyógyszerésztől a város második gyógyszertárát, a Király u. 8. szám alatti „Arany Sas” patikát, az ottani házat és telket 12 000 forintért.17 Platl József özvegyétől ugyanezen év április 16-án megvette a szomszédos Perczel u. 11/A. számú telket is 10 000 forintért. 1833-ban újabb ingadant vásárolt, Peitler Ferencnétől a Munkácsy Mihály u. 12. számú lakóházat.18 1810-ben vásárolta meg Kurtz Ignácról 2000 forintért a Felsőmalom u. 14. számú telket, ahol füvészkertet létesített és gyümölcsfanemesítéssel foglalkozott.19 Az első pécsi evangélikusok a Tolna megyei Kismányokra, Majosra és Bonyhádra jártak istentiszteletre, majd Borbély József bonyhádi evangélikus lelkész tartott nekik Pécsett istentiszteletet. Évtizedeken át Nendtvich Tamás Király u. 8. sz. alatti házában voltak az istentiszteletek.20 O érte el, hogy az evangélikusok Pécsett imaházat és iskolát létesítsenek. Az evangélikus gyülekezet 1844-ben vette meg 400 forintért a Munkácsy Mihály u. 41. számú házat. Azt kibővítette, és 1000 forintért imaházzá és iskolává építette át.21 A magyarbólyi gyülekezet 1846-ben vált anyaegyházközséggé. Pécs ekkor, november 1-én csatlakozott a magyarbólyi evangélikus egyházközséghez, és annak leányegy15 BARANYAI 1976. 199. 16 A törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi Lili. törvénycikk 12. §-a szerint: vegyes házasságokból származó gyermekek közül a fiák atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik. ’’ "BARANYAI 1973. 208-209. MADAS 1978. 329. 18MADAS 1978. 329. 502, 564. "MADAS 1985.1: 442-445. SZABÓ 2000. 56. 20BALDAUF 1926. 8-10. 21 MADAS 1978. 526-527. 300
