Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
háza., fíliája lett. Nendtvich Tamást választották a pécsi gyülekezet világi elnökévé, egyházfelügyelővé. A pécsi evangélikusok lelki gondozását Roykó Károly magyarbólyi evangélikus lelkész, 1852-től Lagler Lajos segédlelkész (káplán) látta el.22 Nendtvich Tamás imaház helyett templomot szeretett volna. 1846 végén a városi tanácstól az 1790/91. évi a vallás ügyéről szóló XXVI. törvénycikkre hivatkozva telket kért az építkezéshez. „Templom és oskolaházi fundus kijelölése iránt rendelést tétetni kér” — írta beadványában. A tanács kiküldött ugyan egy bizottságot, ám a történelem viharai elsodorták az ügyet.23 Az első pécsi evangélikusok nem voltak gazdagok, ezért Nendtvich Tamás is csak több kisebb adománnyal támogathatta egyházát. 1846-ban 5 forintot adott a magyarbólyi evangélikus papiak építéséhez.24 1856-ban ő és Vilmos fia egyaránt 5-5 forintot juttatott a sárszendőrinci evangélikus algimnáziumnak.25 * Nendtvich Tamás félévszázados küzdelme során nem érhette meg az önálló templom felépítését és az egyházközség megalapítását. Baldauf Gusztáv evangélikus lelkész Mózeshez hasonlította: >yAznférfiú, akinek a gyülekezet alapvető munkájában oroszlán része volt, aki egy félszázadon át vezette, lelkesítette ezt a maroknyi evangélikusságot, úgyjárt, mint hajdanában a nagy próféta: Mózes, aki hosszú esztendőkön át kitartó buzgalommal, lelkesedéssel, sok sok áldozattal vezérelte népét, de csak messziről láthatta az ígéret földjét, — Nendtvich Tamás, a pécsi gyülekezet atyja magát azt a templomot, melynek első tégláit ő hordta össze és ennek első rendes lelkészét, aki terveinek, vágyainak megvalósitója lett, csak reményeinek képzelt világában láthatta.m „A gyülekezet elvesztette tiszteletreméltó elöljáróját, Nendtvich Tamást, a gyülekezet alapitóját, a protestantizmus fáradhatatlan bajnokát” — e szavakkal emlékeztek meg róla halála után a gyűlési jegyzőkönyvben.27 1858. augusztus 5-én Roykó Károly magyarbólyi evangélikus lelkész temette el a pécsi budai külváros temetőben.28 Végrendeletében száz forintot hagyott a gyülekezetére.29 Emlékköve az evangélikus templomban található, sírköve a régi, felszámolt pécsi budai külvárosi temetőben volt. Halálának 50. évfordulóján a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület kezdeményezte, hogy a Király utca 8. számú lakóháza falán örökítsék meg Nendtvich Tamás emlékét. Munkásságát a sajtóban Róna Jenő főreáliskolai tanár ismertette.30 Az emléktábla felavatása napján, 1909. december 19-én Pécs város törvényhatósága bizottsága ünnepi közgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében. A megjelenteket Erreth János főispán köszöntötte. Nendtvich Tamás munkásságát Róna Jenő, Szőnyi “BALDAUF 1926. 10-13. VÉRTESI 1940. 29-31, 37. “BALDAUF 1926. 12. “VÉRTESI 1940.31. 25 BALDAUF 1926. 13-14. “BALDAUF 1926. 15-16. 27 BALDAUF 1926. 16. “VÉRTESI 1940. 25. 29 BALDAUF 1926. 37. 30r. j. [Róna Jenő]: Nendtvich Tamás. Pécs, december 18. Pécsi Napló, 1909. dec. 19., 1. 301
