Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

1757: Vitéz JÓ2sef24, akinek atyja Vitéz Ferenc, az idősebb Vitéz Ferenc rimaszombati bíró, szolgabíró öt fia közül (valamennyien magisterek) a legidősebb, s e század elején győri rektor, majd Szőnyben, végül 1715-től 1726-ig (amikor meghalt) a tatainál magister. 1724. augusztus 26-án született. 8 évet töltött a debreceni református kollégiumban, a kiskunhalasi iskolát irányította három évig, svájci és belgiumi akadémiákat látogatott tanulás illetve tapasztalatszerzés céljából. Hazatérése után Ölvödi András, a kecskeméti tractus seniorja által néhány hónapig Halason működött, végül Virág Mihály szuperintendens ide rendelte.

Ő a szenátorok egyetértésével bevezette a Debrecenben 12 éve szokásban volt keresztelési rítust, mellyel inkább lehet a szülőket serkenteni gyermekeik gondozására. De a szenátorok viszonzásul kérték az új magistert, hogy a szent úrvacsora szolgáltatásában a néhány éve itt szokásos rítus szerint a kenyér és a bor felett külön-külön mondjon rövid áldást. Belépése után Sallai Andrástól, a tolnai tractus seniorjától szemrehányást kapott a superintendens úr nevében: úgy hírlik, hogy le szokta lőni a kutyákat. De megválaszolta, hogy csak egy, a saját házához tartozó kutyát lőtt le, amely mind neki, mind szomszédainak sok kárt okozott. Ezáltal úgy véli, hogy sem az isteni, sem az emberi törvényekkel ellenkező dolgot nem tett, ezért büntetienül elbocsátották.25

A bogyiszlói,^Album” legfontosabb adatai

Bogyiszló hagyományosan erős református gyökerekkel rendelkezik, annak ellenére, hogy a kalocsai érsekség földesurasága alá tartozott. A török háborúk után fokozatosan népesült be, 1690-91-ben 2 5/8, az 1695-ben csak másfél portát említenek, de 1715-ben 22, 1728-ban már 57 jobbágyról olvashatunk az érsekség birtokösszeírásaiban.26 Még a hódoltságkori református akadémiájáról ismert szomszédos Tolna mezővárosából is húzódtak ide az ottani új földbirtokos, Wallis Vendel gróf tábornagy által elűzött reformátusok. A Bogyiszlóra menekülők még a harangot is magukkal vitték.27 A helyi hagyomány szerint Bogyiszló Tolnával egyidőben vált a község reformátussá, s már a korábbiakban is volt rá példa, hogy Tolnáról egyesek Bogyiszlóra települtek át.28 Különös szerencse, hogy forrásunk, a legkorábbi, „Albumának nevezett napló fennmaradt, s anyakönyvezés hiányában számos felbecsülhetetlen fontosságú adatot őrzött meg Bogyiszló török hódoltság utáni történetéből.

Az emlékezetben megőrzött rendkívül fontos helytörténeti adatokon kívül betekintést nyerhetünk Bogyiszló közösségének mindennapi életébe, pontos leírást kapunk a török utáni időkből a község vallási életének újjászerveződéséről, az ide hívott tisz24FÖLDVÁRY 1898.11.1898.283. Már az 1754-es évnél őt említik itt prédikátorként.

“HORVÁTH 1988. 147-148. Az Albumot vezető Vitézjózsef után Wetsei Pál (1761-1786), majd Karai István volt a lelkipásztor (1786-1791).

26NOVÁK 1979. 468, 564, 566. KACZLÁN 1988. 21-22.

27PÉCSY 1896.12, 15. FÖLDVÁRY 1898. 220.

“Bogyiszlói eklézsia, 1816-os bejegyzés. ANDRÁSFALVY 1988. 9-10.

111