Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

dikátorokat mondja fogsága okozóinak, ugyanúgy, mint a helybéliek, akik az evangélikus pászto­rokat mondják minden zavar és botrány okozóinak. ’81 82 A lelkész kezdetektől ellenségesen viselkedett Báthory Erzsébettel szemben. Ő az aki több száz áldozatot emleget, mindent megtesz hogy rossz fényben tüntessefel a grófnőt, és ő említette a boszorkányság vádját is. Eevelét a következőkkelfejez} be: „Miután sok ellenségem van, főtiszfelendőséged imáiba ajánlom magamat, sőt kérem, hogy ő ma­gasságát (vagyis Thurzp György nádort) kérje meg, bogy ha esetleg nekem valami rossz sorsom volna, akár nagyságos Homonnai úrnáP1, akár a nagyságos úrnő nagyságos fiánál vagy leányainál, engem pártfogása alá venni ne terheltessék. Kiváltképp azért is, mert biztos az hogy Báthory Erzsébet már tíz ev vaS> talán még előbb is űzte a mészárlást, [...]”83 84 Ezen sorok arra utalnak, hogy feltehetően a rokonok várható haragja ellen a püspök és a nádor pártfogásáért esedezik. Levelének utóiratában azt fejtegeti, miszerint Báthory bűbájoskodott, és macskákat küldött az ő elpusztítására. Akkoriban ennyi is elég volt ahhoz, hogy valakit börtönbe vessenek. )yA papiros nem volt képes befogadni, mi mindent akartam még Eőtiszjelendőséged tu­domására hozni, de anélkül, hogy visszaélnék türelmével és a tiszteletet sérteném, bizalmasan még a következőket teszem hozpfi: december utolsó napján, midőn a várból visszajöttem, s tisztelendő leszetei és verbói pásztor-testvéreimet haza bocsátottam volna, gondolkoztam megtartandó beszédem felől. Nemsokára rá megvacsoráltam, és egy másik szobába mentem át, hogy cselédeimet imára össze­hívjam, majd dolgozó szobámba mentem vissza, hogy buzgóbban végeznem ájtatoskodásomat. Nem­sokára követett feleségem, és a csodálnivalóan gonosz dolgokról, melyek előfordultak, ejténk szót. Most nem tudom, minek tudjam be, de hallék a felső emeleten macskanyávogást, talán világosabb leszek, ha közönségesen használt nyelvemen írok [...] az nem volt közönséges macskahang kémlelni megyek, de semmit sem találok. Megszólítom magammal vitt szolgámat és mondom: „Janó, ha látsz az udvaron macskákatfutni, üssed agyon őket. Ne félj”. Semmit sem találtunk [...] és lemegyek a házból, még vagy két-három lépcsőt kellett volna lépnem, mindjárt hat macska — és tisztességes le­gyen mondva — kutya kezdi ajobb lábomat harapni. Akkor mondom: „menjetek a pokolba, ti ör­dögjók”, és egy fával a lábam mellé ütöttem. Erre ezek az alsó lépcsőről mind a pitvarba takarodtak, szolgám utánuk futott, de nem látott, nem talált semmit. ’*4 Abban az időszakban, amikor a népi hiedelemvilágot gazdagon átszőtték a mágia évszázados hagyományai, a boszor­kányság vádjára egy effajta história bőséges alapul szolgálhatott. Nádasdy Ferenc evangélikus, felesége, Báthory Erzsébet pedig református volt. Ál­talában az idő tájt a házasságokat egy reverzálissal rendezték, feltehetőleg megálla­podtak abban, hogy a férj vallásában nem háborgatja feleségét, illetve Báthory Erzsébet férje halála után az evangélikus egyházat támogatja. Báthory több evangélikus diákot küldött külföldi egyetemre és ellátta őket ösztöndíjjal. Ennek ellenére pont egy evangélikus lelkész, Ponikénusz János fordult szembe vele. Az úrnő már csak azért is ellensége volt a prédikátornak, mert ragaszkodott kálvinista hitéhez. Csejte környékén 8' SZÁDECZKY-KARDOSS 1993. 57. 82 Homonnai Drugeth György: Báthory Erzsébet Kata nevű lánya Homonnai Drugeth Györgyhöz ment feleségül 1610 januárjában. “SZÁDECZKY-KARDOSS 1993. 57. 84 ZÁDECZKY—KARDOSS 1993. 58. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom