Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
lyütt, például Perugiában4 vagy Krakkóban,5 sőt, valószínűleg Budán is,6 a domonkosok studium generaleját integrálták az egyetem teológiai karaként. Az egyetien kivétel ez alól az e téren nagy hagyományokkal rendelkező párizsi egyetem volt. Ez persze azt is jelentette, hogy az egyetemet járt klerikusok többnyire az artes vagy a jogi fakultások hallgatói lettek. Vagyis a műveltségi szintjük nyilván magasabb lett, de tudásukat a lelkipásztori munkában csak közvetve hasznosíthatták. A konstanzi zsinat által elhatározott reformok talán a szerzetesrendek esetében voltak a legsikeresebbek. A ferenceseknél maga a reform már jóval a zsinat előtt, a 14. század végén megkezdődött. Konstanzban éppenséggel a rend franciaországi provinciáján belüli vitát kellett először elsimítani, aminek eredményeként idővel a rendi obszervancia képviselői részben önálló szervezetben (sub vicariis), részben anélkül (sub ministris) működtek, s mellettük továbbra is voltak a hagyományosabb konventuális ágnak is követői. A reformok iránti elkötelezettség, illetve a reformok mibenlétéről vallott felfogások különbözősége miatt a rend végül a kora újkorban, 1517-ben formálisan is több ágra szakadt. Az egyes irányzatok közül a késő középkorban a Sienai Szent Bernardin, Kapisztrán Szent János és Marchiai Szent Jakab nevével fémjelzett obszerváns ág volt a legerősebb. Ok az Alpokon túli Európában egyébként Magyarországon voltak a legsikeresebbek.7 A domonkosok obszerváns reformja egészen más utat járt. Az eredeti hivatáshoz való visszatérés az ő esetükben a missziók és a tanítás hangsúlyosabbá válását jelentette. A reformok a konstanzi zsinat után kezdődtek, és ellentétben a ferencesekkel, nem jártak a rend szétválásával. Viszont a költséges tanulmányi rendszer, illetve a rend működéséhez szükséges más kiadások fedezése a koldulórendi mivolt feladásához vezetett. Egyes rendházak már 1425-től kaptak engedélyt ingadanbirtokok megtartására, 1475-ben pedig IV. Sixtus pápa az egész rendre kiterjesztette az engedélyt, amivel egyben meg is szüntette a Domonkos-rend kolduló jellegét.8 Aló. század elején a rend új, hozzá illő feladatot is kapott az Újvilág térítésében. Ezzel a rend súlypontja áthelyeződött az Ibériai-félszigetre, a háborúktól sújtott Közép-Európa pedig lassanként lekerült a domonkosok térképéről, legalábbis egy időre. A kisebb koldulórendek reformtörekvései magyar szempontból kevésbé érdekesek, mivel a magyarországi kolostorokat egyik sem érintette. Az Ágoston-rendi remeték obszerváns irányzata a konstanzi zsinat után megjelent, de hatása főleg Németország4 GRENDLER 2002. 353-358. 5 KNOLL 2016.181. Krakkó esetében megjegyzendő, hogy a domonkos stúdium és az egyetem teológiai fakultása közti szoros kapcsolat ellenére a 15. század második felében a lengyel provincia szerzetesei közül többen szereztek fokozatot Itáliában, mint Krakkóban. 6HARSÁNYI 1938. 223-225. 7A magyarországi obszerváns vikária, majd provincia történetéről összefoglalóan lásd DE CEVINS 2008. 8F. ROMHÁNYI 2018. 82. A külföldi, elsősorban itáliai egyetemekre küldött domonkos szerzetesek száma éppen az 1470-es évektől emelkedett meg nagymértékben. 52
