Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
Alapmunkának számítottak az evangélikusok (Confessio Augustana = CA — Ágostai hitvallás — 1529—153046) és reformátusok [első (bázeli — 153647) és második helvét (1566)48 — Confessio Helvetica = CH], Heidelbergi Káté) hitelveinek dokumentumai, elemzései (CA — 3 mű, CH — 1 mű) a hitvallásai, valamint az azokról szóló vitairatok (CA — 6 mű), továbbá 3 műben vizsgatézis témájaként szerepelt a Belga-hitvallás is. Szép kollekció állt össze Domsics révén a külföldi protestáns egyetemek — így Deventer, Franeker49, Groningen, Halle, Leiden, Strassburg, Utrecht, valamint Wittenberg — disszertációiból (90 mű), disputáiból (7 mű), valamint vizsgatéziseiből (9 mű). A reformáció és a katolicizmus tanításai között a legnagyobb vitákat kiváltó témák a Szentírás és hagyománya az eredeti bűn problematikája, a megigazulás tana, és a szentségtan voltak. Ezek vitás pontjait és ellentmondásait kidolgozó munkák mindmind megtalálhatók voltak. Ezekre adott majd választ a három részletben, 1745 és 1763 között lezajlott Tridenti (trentói) Zsinat. A reformáció hívei a Bibliára nézve a sola Scriptura formai és alaki elve alapján nem fogadták el azon hagyományokat, amelyekre valamilyen formában nem történt utalás a Szentírásban. A Biblia volt az egyetlen zsinórmérték.50 Ekképpen a pápai tekintélyt (5 mű), a búcsút (2 mű), a szentek (3 mű) és ereklyék tiszteletét, a purgatóriumot, a halottakért szóló imát és a papi nődenséget (házasság témában 3 mű). A reformáció egyes felekezeteinek központi teológiai gondolatiságának tartott témák bővebb kidolgozásait tartalmazó munkák is részei lettek a gyűjteménynek: így a túlvilágról, az üdvözülésről (5 mű) való gondolkodás, a krisztológia (15 mű), az Úrvacsora, két szín alatti áldozás, a szabad akarat (6 mű) és a predesztináció (12 mű), a gondviselés (5 mű), a bűn-bűnhődés és a bűnbocsánat, valamint a halhatatlanság (4 mű). A liturgia egyes részeinek részletesebb vizsgálata is a témabeli bőséget erősíti: a Miatyánk (4 mű) és a Tízparancsolat (3 mű). Az eredeti bűn problematikája is a hitviták fontos elemeként jelent meg. A protestánsok bűnre való hajlam (Luther) és az áteredő bűn, a bűnösség eleve elrendeltsége (Jean Calvin). 17 mű foglalkozott a bűn eredete, a bűnhődés, és egy a bűnbocsánat kérdéskörével. Az eleve elrendelés és a szabad akarat kérdése máig fontos témát ad a teológusoknak. Nem volt ez másképpen a reformáció egyes felekezetei szerzőinél, hitvitázóinál sem. Fellelhetők továbbá a reformátorok által háromra, majd kettőre redukált szentségekről keletkezett írások is. Ezek voltak kezdetben a gyónás (1 disszertáció), a keresztség (3 disszertáció, 1 hittankönyv) és az Eucharisztia (Úrvacsora). Ez utóbbi sok vitát kiváltó témát kínált a teológusok számára, hiszen a reformációban ez a két szín alatt áldozással teljesedett ki, ekképpen az ezzel foglalkozó munkák száma is magasabb (6 mű): főként vizsgatézisekben és vita46 A Martin Luther-féle hittételek összefoglaló dokumentuma. Az augsburgi birodalmi gyűlésen fogadták el. 47A bázeli gyűlésen fogadták el az Urlich Zwingli tanait követő svájci kantonok. 48Urlich Zwingli, Jean Calvin tanait foglalta Heinrich Buliinger egységbe. 49A franekeri kiadású egyetemi disszertációk összefoglaló irodalma Ferenc Postma kutatásainak köszönhetően jelenhetett meg. Ld. POSTMA 2014. 50http://www.depositum.hu/solascript.html [2016.08.15.] 430
