Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
egyház ne politizáljon. Szamosközi szerint „a magyar református egyházmegújulásának fel- szabadulásunk után kezdődő korszaka abból a felismerésből táplálkozott, hogy az egyház Istennek olyan kegyelmes ítélete alatt áll, melyben ő lebontatja velünk a megítélt múltat, de kegyelmesen részt ad az új építésében”. De ez az egyház engedelmességétől függ, el kell fogadnia ezt a megbízatást. Az egyház tagjainak a különböző munkahelyeken szigorú fegyelem alatt kell dolgozniuk, miközben „a szpnalizmus építői is egyben”. Az egyház „ennek a békés jövendőjéért küzdő nemzedéknek” ne. legyen maga a „lázjtója, különböző hamisjelszavak hangozjatásával”- ez utalás volt az egyházon belüli reakciós elemekre -, s vegye ki a részét „a szpdalizmus építéséből”. Az új lelkész ismertette a Magyar Népköztársaság és a Református Egyház közötti Egyezményt, és az Állami Egyházügyi Hivatal felállításának okát. Szamosközi jelentette a presbitériumnak, hogy a kiküldött bizottság színe előtt folyó hó 26-án átvette hivatalát. Majd kiderült az is, hogy Nyáry Pál volt lelkész lakásügye rövid úton elintéződött, ugyanis az új lelkész közölte, hogy a nyugalmazott lelkipásztor folyó hó 24-én Balatonboglárra költözködött. Ehhez a presbitereknek már nem is volt szavuk, mindkét bejelentést jóváhagyólag tudomásul vették. Szamosközi azzal enyhítette bejelentéseit, hogy Nyáry Pálnak 5000 forint segélykölcsönt szavaztatott meg, de azt is december 23-i határidővel.47 Szamosközi tiszteletes kegyesen hozzájárult ahhoz, hogy elődje, Nyáry Pál nagytiszteletű lelkipásztor úr Balatonboglárra költözését, valamint részére szén és tüzelő szállítását az egyházközség pénztára fedezze. Nyáry Pál feleségével Balatonbogláron élt 1955. február 26-án bekövetkezett haláláig. Kaposvári esperesként szolgált.48 Életének utolsó éveiben többször visszalátogatott Pécsre, hosszú egyházi pályafutásának színhelyére.49 A Nyáry Pál lelkipásztorral szemben folytatott püspöki, lelkészi hivatali eljárás méltadansága a pécsi gyülekezet tagjainak többségében visszatetszést szült. A leginkább elvhű és gerinces presbiterek nem is vállalták az együttműködést az új, a szocializmushoz hű lelkésszel, Szamosközi Istvánnal: Hegyi István főgondnok és Konkoly Thege Dezső presbiter lemondtak funkciójukról.50 A többiek maradtak a presbitériumban. Szamosközi István lelkészcseréje, Szabó László meghívása a pécsi lelkészi székbe A presbitérium lelkészválasztási jogának csorbítása az 1952. évihez hasonló módon megismédődött négy évvel később. Ekkor a református egyházi vezetés nem a kényszernyugdíjaztatás, hanem a kényszer-lelkészcsere módszerével élt az egyházpolitikai, illetve közvetve a politikai akarat átvitelének végrehajtása során. Szamosközi István lelkész-elnök az 1956. május 27-i presbitériumi ülésen jelentette a presbitériumnak, hogy „a Református Egyetemes Konvent Elnöksége, egyetértésben a Dunamelléki 47BREL Pécsi presb. jkv. b. 1952. szeptember 28-i ülés. 48NAGYRÉTI ms. 18. 49 Szamosközi István visszaemlékezését Nyáry Pálra lásd ANDRÁSI 2015. 94-95. 50BREL Pécsi presb. jkv. b. 1952. szeptember 28-i ülés. 379
