Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Református Egyházkerület Elnökségével, aztjavasolja a Budapest-Eszaki Egyházmegyébe bekebelezett Budapest Gorkij-fasorigyülekezetpresbitériumának, és a Baranyai Egyházmegyébe bekebelezett Pécsi gyülekezet presbitériumának, hogy lelkipásztoraikat egymás közptt cseréljék el”.sx Szamosközi kérte a pécsi presbitériumot, hogy adja beleegyezését a lelkészcseréhez, ahhoz, hogy Fekete Sándor, az akkori Budapest, Gorkij-fasori lelkipásztor legyen a pécsi gyülekezet lelki- pásztora. Szamosközi a maga részéről az álláscserébe beleegyezett. A lelkész-elnök a lelkészcsere indoklásául semmiféle érvet nem fejtett ki. Csak találgatni lehet az okokról. Nagyréti József baranyai egyházmegyei főjegyző, bogdásai lelkész51 52 visszaemlékezésében arról írt, hogy Fekete Sándor Budapest Gorkij fasori lelkész több fegyelmi vétséget követett el, amiért a Dunamelléki Egyházkerület javaslatára az egyházmegye bírósága büntetésből álláscserére ítélte.53 A budapesti lelkész hibákat követett el, és az egyházi vezetés vidékre helyezéssel akarta őt megrendszabályozni. De felmerül a kérdés, miért éppen Pécsre akarták őt „lehelyezni”? A korabeli egyházi viszonyok ismeretében könnyen elképzelhető, hogy Szamosközi István rendszer-lojális magatartását akarta az egyházkerületi elnökség, illetve Bereczky Albert püspök elismerni, jutalmazni, számítva a volt pécsi lelkész további, magasabb szintű szolgálataira. A pécsi presbitérium nem állított akadályt a lelkészcsere elé, talán azért is, mert a pécsi gyülekezet Szamosközit elmarasztaló véleménye ismert volt előtte. Szamosközi maga is kifejezhette az egyházkerületi vezetés előtt visszakerülésének óhaját Pécsről Budapestre. A csereügylet lebonyolításában problémát jelentett azonban, hogy Fekete Sándor lemondott a pécsi lelkészi állás betöltéséről — ezért őt a püspök fegyelmi eljárás alá vonta -, ekkor a pécsi gyülekezet presbitériuma élni akart lelkészválasztási jogával és a pécsi gyülekezet élére meghívta Szabó László kölkedi lelkészt. Az 1956. július 8-i ülésen Szamosközi lelkész-elnök felvetette, a presbitérium adjon választ, hogy meghívás, vagy választás útján kívánja betölteni a lemondás útján megüresedett lelkipásztori állást, mire a presbitérium egyhangú határozatban kimondta, hogy meghívás útján. Ekkor a lelkész-elnök megkérdezte: „megfelel-e a valóságnak, hogy a presbitérium döntő többsége Szabó László kölkedi lelkipásztort akarja meghívni. A lelkész-elnök pressziót akarván kifejteni a presbitériumra, ellenpróbát is végzett: felkérte, hogy aki nem szavazna Szabó Lászlóra, jelentkezzék. De a presbitériumi jegyzőkönyv szerint „Nem jelentkezett senki”. Ekkor lelkész-elnök már úgy tette fel a kérdést, hogy akarja tehát Szabó László kölkedi lelkészt a pécsi presbitérium meghívni a pécsi lelkipásztori állás betöltésére. Erre született a Szabó Lászlót meghívó presbitériumi határozat.54 51BREL Pécsi presb. jkv. 1956. május 27-i ülés. 52Nagyréti József (1909. november 21. Nemesdéd—1988. december 18. Vajszló) református lelkész. Erdőcsokonyán segédlelkész, Bogdásán megválasztott lelkipásztor (1935-1968), majd Vajszlón (1968- 1983), nyugdíjba vonulásáig. A Baranyai Református Egyházmegye jegyzője, főjegyzője, tanácsbírája. Nagyréti Sidra József, református lelkipásztor feljegyzései BREL V. 3. ANDRÁSI 2015. 70. Nagyréti József emlékirata (címlap és datálás nélkül). Pécs-Belvárosi Egyházközség irattára. 53NAGYRÉTI ms. Pótlás a 8. oldalhoz, 18. 54BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. július 8-i ülés. 380
