Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
amszterdami világzsinat elé terjesztett dolgozatát „Egyházunk az új magfar államban” címmel. A presbitérium igyekezett egyetérteni püspökével: >yA nagyon értékes dolgodat kellő világításba helyese presbitérium előtt az államhatalommal történt megegyezés indokait... afelszólalások a szerző gondolkodásának megértéséről tettek bizonyságot, melyek alapján presbitérium a dolgozatban foglaltakat helyeslőleg vette tudomásul.,a5 Bár a pécsi presbitérium alkalmazkodott az új idők szelleméhez, inkább a kommunista diktatúrába hajló idők kényszerének engedelmeskedett, amikor Bereczky Albert püspök magyarázatát elfogadta és helyeselte. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a presbitérium a maga módján megpróbált némileg egyensúlyozni. így például a pécsi presbitérium jegyzőkönyvileg javasolta, hogy a volt református püspök, Ravasz László25 26 legyen a Dunamelléki Egyházkerület lelkészi tanácsbírója, valamint nyerje el a zsinati rendes tagságot.27 28A politikai változások jelei, a bolsevik diktatúra előérzete több pécsi egyházi elöljárót, presbitert arra késztettek, hogy ne vállalják tovább tisztségük betöltését. így az 1949. május 16-i presbitériumi ülésen Kenessey Aladár lemondott a gondnoki tisztről, Ángyán János és Debreczeni László, valamint hat presbiter, az 1949. június 2-i ülésen Szentágothai János, valamint négy presbiter szintén lemondtak a presbiteri tisztségről. A presbitérium — mármint a megmaradt tagjai - sajnálattal vette tudomásul a lemondásokat, de „mivel mindenkit leküzdhetetlen akadályok gátolják a presbiteri tiszt betöltésében”. .. ’’presbitérium kénytelen tudomásul venni”.2* Nyáry Pál lelkész kényszernyugdíjaztatása A presbitériumi jegyzőkönyvekben közvedenül nincs nyoma annak, hogy az egyházi iskolák államosítását, valamint az állam és a református egyház közötti megállapodást bíráló, óvatosan ellenző presbitériumi állásfoglalásokban a pécsi lelkipásztornak volt-e tevőleges szerepe. Nyáry tiszteletes a politikai kényszernek engedett a presbitériummal együtt, amikor a pécsi egyházközség 1950-ben egy, a földművelésügyi miniszterhez és az egyházkerületi püspökhöz írt felterjesztés szerint „felajánlotta” 61 kh. földbirA pécsi egyházközség presbitériuma 1948 júniusában szavazott a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székének betöltéséről. A presbitérium „egyhangúlag” Bereczky Albert budapesti lelkipásztorra adta szavazatát. BREL Pécsi presb. jkv. a. 1948. június 12-i ülés. BUCSAY 1985. 259. 25BREL Pécsi presb. jkv. a. 1948. november 1-i ülés. BUCSAY 1985. 259-260. “Ravasz László (1882. szeptember 29. Bánffyhunyad—1975. augusztus 6. Leányfalu) református lelkész, püspök. A Kolozsvári Teológiai Akadémia tanára (1907-1921), az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője (1918-1921), a Dunamelléki Egyházkerület püspöke (1921-1948). Az MTA tagja (1925- 1949), az Akadémia másodelnöke (1937-1940). Az első és második zsidótörvényt megszavazta, de fellépett a harmadik zsidótörvény ellen. A zsidók deportálása ellen számos egyházi körlevelet fogalmazott meg. 1948. április 30-án, Rákosi nyomására minden tisztségéről lemondott. 1956. október 31-én a református Országos Intézőbizottság vezetőjévé választották. Öt ismerték el legitim püspöknek. November 1-én rádiószózatban szólt a magyar okhoz. A forradalom leverése után az egyházi ébredést szorgalmazó Megújulási Mozgalmat szervezte. 1957 húsvétján a püspökségről lemondatták. Számos könyv, cikk szerzője. A pártállami időszakban a magyar protestantizmus példaadó egyénisége volt. 27 BREL Pécsi presb. jkv. a. 1948. november 1-i ülés. 28 BREL Pécsi presb. jkv. a. 1949. május 16-i és június 2-i ülés. 375
