Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
tokát az államhatalom által történő megvétel céljára.29 Még ugyanebben az évben a pécsi egyházközségnek fel kellett számolnia a Pécs, Zombor utca 10. szám alatti Szeretetotthonát, a házat a lakáshivatal rendelkezésére bocsátották.30 Nyáry Pál az 1950- es évek elejéig még helyén maradhatott. Az állampárt helyi vezetőinek, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal31 vezetésének Nyáry Pál tevékenységét értékelő közvetlen véleményekről nincs forrásunk,32 de hogy őt elmarasztaló megítélések létezhettek, arról közvetett módon az őt kényszernyugdíjaztatási procedúra megindítására tett kísérlet dokumentumai révén következtethetünk. A pécsi egyházközség presbitériuma 1952. május 7-iki ülésén ugyanis Nyáry Pál lelkész-elnök bemutatta a lelkészi Nyugdíjintézet intéző bizottságának Véghatározatát, mely kimondta Nyáry Pál lelkipásztor nyugdíjaztatását július 1. napjától, részére 617 forint nyugdíj folyósítását határoztak meg.33 A presbitérium szükségesnek látta a mielőbbi lelkészválasztási eljárás lefolytatását. A presbitérium a gyülekezet hangulatára hivatkozva a megüresedő lelkipásztori állásra Dizseri Sándor vallásoktató lelkészt kívánta meghívás útján megválasztani.34 A lelkészváltás híre nagy vihart kavart a korabeli pécsi gyülekezetben. Az igaz, hogy a nagy tekintélyű Nyáry Pál lelkész 1952-ben már 73 éves volt, a korabeli pécsi református gyülekezet szerint megbecsült és szeretett lelkipásztora nem óhajtott nyugdíjba vonulni. Nyugdíjaztatásának kezdeményezése felsőbb helyről, a Dunamelléki Egyházkerület püspökétől, az 1950-es évek református egyházi vezetését fémjelző Bereczky Alberttól eredt. Az Állami Egyházügyi Hivatal, illetve az MDP egyházpolitikát vezénylő vezetőinek befolyása a püspökre feltételezhető a Ferenc Józsefet, majd a Horthy rendszert „kiszolgáló” református lelkész leváltására, másrészt nyilván kellett a lelkész státus a budapesti Református Konventi Sajtó Osztály agilis, és az állampárt vezetésével megértő magatartást tanúsító lelkészének, Szamosközi Istvánnak.35 A pécsi presbitérium lelkészválasztási akaratát pedig 29BREL Pécsi presb. jkv. a. 1950. március 26-i ülés. 30BREL Pécsi presb. jkv. a. 1950. május 7-i ülés, ANDRÁSI 2015. 90. 31 Az 1951. évi I. törvény értelmében az egyházak fölött az állam gyakorolja a legfőbb felügyeleti jogát az Állami Egyházügyi Hivatal által. Az 1957. évi 22. számú rendelet szerint a magasabb egyházi tisztségviselők megválasztásához és leköszönéséhez az állam hozzájárulása szükséges. BUCSAY 1985. 261., ANDRÁSI 2015. 91-92. 32Nyáry Pál egy 1951. októberi presbitériumi ülésen ismertette az egyházmegye esperesének körlevelét, mely szerint az Állami Egyházügyi Hivataltól építkezési anyagokat igényelhet minden olyan egyház, melynek erre a célra pénze van. A presbitérium határozatilag kimondta, hogy 1000 forint erejéig kérnek az Egyházügyi Hivataltól „téglát, cementet, homokot és meszet, megfelelő arányban”. BREL Pécsi presb. jkv. b. 1951. október 28-i ülés 33BREL Pécsi presb. jkv. b. 1952. május 7-i ülés, ANDRÁSI 2015. 93. 34 ANDRÁSI 2015. 94. 35Szamosközi István (1915. Budapest—2002. Budapest) református lelkész, püspök. Az 1950-es évek elején a Református Konventi Sajtó Osztályon dolgozott, az Út című református hetilapot szerkesztette, majd 1956-tól a Reformátusok Lapja szerkesztője volt. A pécsi egyházközség lelkésze (1952-1956), majd Budapest, Gorkij fasori egyházközségi lelkész (1956-1959), egyúttal a Budapest Északi Egyházmegye esperese (1956-1959). A Dunamelléki Egyházkerület püspökének nevezték ki 1959. 376
