Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
„szovjet hadsereg egyházunkat mindig tiszteletben tartotta, jóindulatát templomunk tiszteletében is megmutatta”, de végül záróbeszédében ő azt hangsúlyozta, hogy „az emberiségnek mégis csak Krisztus marad az utolsó reménysége”. A presbitérium tagjai előtt mentegetőző, védekező jellegű lelkészi vallomás elérte célját, mert a jegyzőkönyv szerint „Presbitérium lelkipásztor bejelentését egyértelmű helyesléssel teszi magáévá”.17 A pécsi, baranyai egyházi vezetők, presbiterek 1947-ben, a Magyar Testvéri Közösség tagjai elleni politikai támadások, perek éveiben, majd még inkább 1948-ban, a két munkáspárt egyesülésének idején érezték a közeljövőben bekövetkező baloldali politikai fordulat szelét. A közhangulatot jól jellemezték az 1948 júniusában Nagy Ákos baranyai egyházmegyei esperesnek18 a pécsi egyházlátogatáson bizonyságtételként mondott szavai: „Mikorforr a világ: virágzik azlsten sülleje (sic!)!”19 20 21 Kenessey Aladár gondnok egy 1948. novemberi ülésen azt javasolta, hogy „a templomi istentiszteleteinken lelkipásztoraink rendszeresen imádkozzanak a békéért”P 1947 második felében, majd 1948-ban a pécsi presbitérium többször véleményezte a főtisztelendő zsinat” tervezetét, majd leiratát az állam és a református egyház közötti megállapodás tartalmára. „... az egyház szünet nélkül reformációra szorul”, írták a pécsi presbiterek, hozzátéve, hogy „... az állam és egyház viszonyát illetőleg a jelen politikai viszonyok között nem lehet jövendőt mondani”. A pécsi egyháztagok kifejtették, hogy a kormányzatnak az egyházi iskolák államosítására vonatkozó tervét tudomásul vették, de „mély fájdalommal” gondolnak arra, hogy „400 esztendő óta gyakorolt iskola fenntartási jogunkat. .. elveszítjük”f h magyar állam 1948-ban államosította az egyházi iskolákat.22A Magyar Népköztársaság kormánya az egyházak közül elsőként a reformátusokkal kötött egyezményt, 1948. október 7-én.23Az 1948. november 1-i pécsi presbitériumi ülésen is felolvasták a Dunamelléki Egyházkerület püspökének, Bereczky Albertnek24 az 17BREL Pécsi presb. jkv. a. 1947. június 2-i ülés, ANDRÁSI 2015. 83-84. l8Nagy Ákos (1892. január 24. Garé—Gyöngyös) református lelkipásztor, rendes szolgálati idejének kezdete: 1917. március 1. felesége: Szigethy Piroska, házasságkötés: 1919. szeptember 17., gyermekei: Nagy Piroska, Rózsa, Ákos, Blanka, Ilona, Lujza Klára. BREL Törzslapok. 35. A nagyvátyi református egyházközség lelkésze, a baranyai egyházmegye esperese (1945-1955). NAGYRETI ms. 16, 19. 19 BREL Pécsi presb. jkv. a. 1948. június 29-i ülés. 20 BREL Pécsi presb. jkv. a. 1948. november 1-i ülés. 21 „A pécsi református egyházpresbitériumának észrevételei a zsinati javaslatokra”. BREL Pécsi presb. jkv. a. 1947. szeptember 1-i és 1948. június 12-i ülés. ANDRÁSI 2015. 86. 221948. évi 33. törvénycikk. BUCSAY 1985. 260. 23 Az állam és az egyházak, közöttük a református egyházzal kötött egyezményről részletesen BUCSAY 1985. 259-260. 24 Bereczky Albert (1893. augusztus 10.—1966. július 4. Budapest), a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a református egyházak zsinatának lelkész elnöke (1949-1958). A német megszállás idején részt vett az ellenállásban, a nyilas uralom alatt illegalitásba vonult. Belépett a Független Kisgazdapártba. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. 1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztérium államtitkára. 1951- től a Budapest, Kálvin téri egyházközség lelkésze. Az 1950-es években a magyarországi református egyházvezető képviselője, a pártállam és a református egyház közötti egyezmény végrehajtója. Az egyházi békemozgalom vezetője, az Országos Béketanács, a Hazafias Békemozgalom elnökségi tagja. 374
