Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
lenleg is csak az esetenként adódó megrendelések alapján dolgozik. ’60 A július havi kiértékelésből pedig az derül ki, hogy ,^4 vállalat a termelési tervét 86%-ra teljesítette a junius havi 112%- al szemben. A nagyfokú lemaradásnak a% oka elsősorban az hogy a tárgyhónapban történt meg a vállalat részbeniprofilo^ása, amelynek során átállt a hangszeren kívül játékok és háztartási faák- kek /fogas, faék, fajátékok, stb. / készítésére. [...] További oka a lemaradásnak az hogy pl. a sakkdobozokat a mai napig sem tudta leszállítani, mert a hozzá szükséges furnir lemez csa^. juüus 20-án érkezett, míg a csuklós pántokat egyáltalán nem kapta meg. [...] Hozzájárult a termelékenység csökkenéséhez <*Z a körülmény is, hogy a munkások még nem eléggé gyakorlottak az uj gyártmányok elkészítésében. A koncepciós per és következményei Miután ehhez a típusú munkához főmérnökre már nem volt szükség, ezért Angster Józsefet áthelyezték Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Ipari Osztályára gépészeti előadónak. Angster Imre főkönyvelőként ekkor még továbbra is a cégnél maradhatott. 1951. április 26-án aztán két gyári munkás feljelentése alapján mindkettőjüket letartóztatta a rendőrség. A nyomozás „ vagyontárgyak államosítás elől való elvonási feltárására irányult, azonban a vád kiegészült „társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalással' és a „koporsógyártási terv teljesítésének szándékos akadályozásával'. A vizsgálati fogságban lévő két vádlottat, nélkülözhetetlenségükből kifolyólag nap mint nap dolgozni vitték a gyárba.62 Az alig leplezett politikai háttérrel rendelkező, koncepciós gazdasági per egészen 1952. január 30-ig tartott, amikor is a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet 3 vádpontjából kettőt nem talált megalapozottnak, így „vagyontárgy állami tulajdonba vétele előli el- vonái' miatt fejenként egy év börtönbüntetésre mérsékelte az ítéletet.63 Szabadulásuk után nehezen találtak maguknak munkát, végül Angster József a Ba- ranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál helyezkedett el először villanyszerelőként, majd hamarosan főmérnökként. Később innen ment nyugdíjba. Angster Imre a Mecsek Fűszért Vállalatnál folytatta pályafutását nyugdíjazásáig, majd a nyugdíjazását követően is, 1990. október 31-én bekövetkezett haláláig.64 “MNL BaML XXIII. 9. a. Bm-i Tanács VB. Ipari osztály felterjesztése a Belügyminisztérium Helyi ipari Igazgatóságának helyi ipari vállalatok május havi statisztikai kiértékelése tárgyában, 1951. június 15. 61 MNL BaML XXIII. 9. a. Bm-i Tanács VB. Ipari osztály felterjesztése a Belügyminisztérium Helyi ipari Igazgatóságának helyi ipari vállalatok július havi statisztikai kiértékelése tárgyában, 1951. augusztus 16. “Wallinger Endre: Volt egyszer egy orgonagyár... Hangszer helyett koporsó. Somogyi Hírlap, 1991. december 12. 7. A rendőri intézkedés újságcikkben szereplő, 1951. április 26-ai dátuma Marton János, Pécs város Tanácsa vb. pénzügyi osztály csoportvezetőjének jelentése alapján téves, mivel a főkönyvelő [Angster Imre] letartóztatására már április 20-án sor került. MNL BaML XXIII. 109. a. Pécs város Tanácsa vb. pénzügyi osztály csoportvezetőjének jelentése a Városi Tanács V.B. elnökének a Hangszer és asztalosárugyár ügykezelésében történt változás tárgyában, 1951. április 26. “Wallinger Endre: Volt egyszer egy orgonagyár... A koncepciós per. Somogyi Hírlap, 1991. december 19. 7. 64Wallinger Endre: Volt egyszer egy orgonagyár... Csak az épületek maradtak meg. Somogyi Hírlap, 1992. január 2. 7. Angster Mária szíves közlése. 356
