Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Összefoglalásként kijelenthető, hogy egy korszak társadalmi, gazdasági viszonyainak átfogó ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele egy adott mikrokörnyezet, jelen esetben az ,.^Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár” korabeli helyzetének megismeréséhez. A megfelelő ábrázoláshoz szükség van személyes vonatkozású források tanulmányozására, bemutatására is, hogy árnyalják a már korábban kialakult képet. Ezért különösen nagy jelentőségű a különböző hivatalos- és magánlevelezések, naplók és egyre inkább az oral-history körébe tartozó hang- és videó felvételek kordokumentumként való megőrzése, feldolgozása és ápolása a jövő generációi számára. Külön öröm, hogy az idei évben nyomtatásban is megjelent a gyáralapító Angster József naplója65, amely az örökhagyó naplóban rögzített, saját feljegyzése szerint a család tulajdonában kell, hogy maradjon, így azonban már bárki a kezébe foghatja, és általa bepillantást nyerhet ennek a csodálatos hangszereket létrehozó, európai hírű pécsi vállalatnak és nagy tudású alapítójának életébe. “ANGSTER 2017.
