Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Fodor Kálmán, a kántortanító, iskolaigazgató, orgonaművész Fodor Kálmán (1894. március 21. Naszály-Billegpuszta—1961. március 30. Győr) a Komárom vármegyei Naszály-Billegpuszta szülötte. Szülei a Győri Ágostai Hitvallású Evangélikus Népiskolába íratták be, majd alsófokú tanulmányainak befejezése után felvételt nyert a Dunántúli Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Soproni Tanítóképző-intézetébe. A soproni diákévek idején tanult meg orgonálni is. 1913 júniusában evangélikus kántortanítói oklevelet szerzett, majd ennek birtokában másodtanító lett Somlószőlősön (Veszprém vármegye). 1914-től már Rozsnyón volt (Gömör-Kis- hont vármegye, ma Szlovákia) kántortanító.6 Az első világháború után a trianoni békeszerződés következtében kényszerűen elszakadt családjától és hazájától egyaránt. Családjával történt levelezés révén hallott először a győri evangélikus gyülekezetnél meghirdetett kántortanítói állásról.7 A gyülekezet presbitériuma az 1922. november 26-án tartott közgyűlésen határozta el a kántori állás betöltését és rendelte el a pályázat kiírását. A közgyűlés megfogalmazta a kántori állás feltételeit összefoglaló „hiványf ’,8 amely pontosan szabályozta az ellátandó feladatokat, és megállapította a fizetést (1. melléklet), majd az 1923. március 11 -én tartott közgyűlésen pedig egyhangú döntéssel megválasztotta Fodor Kálmánt az orgonista kántori állásra (2. melléklet). Hiába próbálta maradásra bírni a rozsnyói evangélikus gyülekezet, illetve a város zeneszerető polgárai, a szülőföld és a győri evangélikus gyülekezet által kínált új kihívás hazaszólította.9 1926-ban javaslatai alapján építette át a pécsi Angster-cég a győri Evangélikus Öregtemplom orgonáját.10 Szintén az ő elképzelései alapján épült meg az akkor már államosított és községi tulajdonba átadott Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyár Községi Vállalat néven működő cég utolsó orgonája (Opus 1311) a Győr-Nádorvárosi Evangélikus Templom részére 1951-1952-ben. Fodor Kálmán orgonaművészete Győrött teljesedett ki igazán, és ez által jelentős szerepet játszott a város zenei életében (például: újjászervezte és vezette az egyházi énekkart és az iskolai gyermekkórust, hosszabb ideig orgonistája volt a Kossuth utcai neológ zsinagógának is, vezette az Iparos Dalkört, később a Richards gyár énekkarát). Orgonahangversenyei széles körben ismertek voltak, és nagy népszerűségnek örvendtek. Az iskolák államosítása után 1952 júliusáig kántori szolgálatot végzett. Ekkor, 29 év után leköszönt a gyülekezet orgonaművész kántori pozíciójáról. Döntését a presbitérium elfogadta, és hálából sokévi kiemelkedő TÓNYA 2014. 46-47. 7PÓNYA 2014. 48. 8 Hivány: „Meghívó levél, amelyben a gyülekezetfelajánlja a munka lehetőségét, és egyúttal megelöli a szükséges képesítést, a kötelezettségeket és ajavadalmazást. ” PÓNYA 2014. 49. ’PÓNYA 2014. 49. I0A győri Evangélikus Öregtemplom régi (Opus 312, 1899) és új (Opus 1003, 1926) orgonája egyaránt az Angster cég alkotása volt. MNL BaML XI. 6. Szerződések. Opus 312. Opus 1003. 345
