Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
munkájáért s2olgálati lakásában maradhatott élete végéig. 1952-től 1957-ig a Győri Állami Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója volt.11 Ifj. Angster József az orgonaépítő dinasztia harmadik generációjának tagja Angster József (1917. január 2. Pécs — 2012. március 14. Budapest) a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában kitüntetéssel érettségizett 1935-ben,12 majd az apja halála utáni évben, 1940-ben Budapesten, a Magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen13 villamos tagozatú gépészmérnöki diplomát szerzett.14 Ezután a cég állományába lépett, majd nagybátyja 1941-ben bekövetkező halálát követően unokatestvérével együtt átvették a cég irányítását.15 Újításként az 1941-42-es év fordulóján fióküzemet létesítettek Rákospalotán16 a nagyszámú budapesti és környékbeli Angster orgona karbantartása, javítása, hangolása érdekében. A négy-öt munkást foglalkoztató üzemet Stach Mihály vezetésére bízták.17 1942. november 16-17-én a gyár fennállásának 75. évfordulója alkalmából impozáns ünnepséget rendeztek a városban, amelyről több sajtóorgánum is beszámolt, a rádió is közvetítette, és amelynek keretében sokan érkeztek Pécsre az egész országból. November 16-án este például nagyszabású orgonahangverseny volt a Belvárosi Plébániatemplomban, ahol fellépett Fodor Kálmán (Győr), Peskó Zoltán (Budapest), Szalay Lajos (Eger) és Antos Kálmán (Szeged).18 Egy pécsi orgonaépítő mérnök és egy győri orgonaművész kapcsolata, akiket a munkán túl a zene szeretete és a barátság is összekötött Fodor Kálmán és az Angster cég először feltételezhetően akkor került kapcsolatba egymással, amikor is a Győri Evangélikus Gyülekezet elhatározta, hogy a régi templomi orgonát újra cseréli, amely jobban megfelel a kor kívánalmainak. Ebben az időben már a család második generációja, Angster Emil és Oszkár állt a vállalat élén, akik a "PÓNYA 2014. 49-54. 12 ÉRTESÍTŐ 1936. 96. u„[...] az 1934. évi X. törvénycikk alapján létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudomány egyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. [...] a második világháborút követően az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. "Az egyetem múltja, története, http://www.bme.hu/egyetem-multja-tortenete [2018.08.20.] 14 ÉVKÖNYV 1941. 229. 15 ANGSTER 1993. 121-122. 16,y1ngster József kezdeményezésére 1941 ősze és 1942 tavasza között megvásárolták az[-.] akkor már idős rákos- palotai Barakovits János orgonaépítő felszerelését, és kibérelték a Pázmány Péter utca 72. szám alatti műhelyét. ” Rátonyi Gábor Tamás: A pécsi Angster orgonagyár rákospalotai üzeme. In: Budapest XV. kerületi blog. [2017. január 12.] https://bpxv.blog.hu/2017/01/12/angster_orgonagyar_rakospalota_mezohegyes _utca_pazmany_peter_utca [2018.10.20.] 17 ANGSTER 1993. 124. 18 ANGSTER 1993. 126. 346
