Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
én hazaérkezett Kácsfalura. Otthon a saját műhelyében csak különböző kisebb hangszerek javításával, hangolásával foglalkozott. Helybeli társasága a tanultabb rétegből került ki (jegyző, tanítók, zsidók). Weiss kereskedő adta hírül neki, hogy Pécsett épül egy zsidó templom, amelybe kelleni fog egy orgona is. A szükséges egyeztetések után felkérték, hogy készítsen tervet és költségvetést az orgonáról. A terv elnyerte a hitközség tetszését, és megbízták a munkával, azzal a feltétellel, hogy Pécsen telepszik le. A városba költözés után az első feladat az iparengedély (5510/867 sz.a.) megszerzése volt, majd a hitközséggel történő végleges szerződés megkötése 1868. február 19-én. Az első Angster-orgona (Opus 1) mint „mesterremek!’ végül 1869 márciusában készült el.1 Angster József a pécsi orgonaépítő dinasztia alapítója, a fejlett nyugati orgonaépítési technika adaptálója és magyarországi továbbfejlesztője volt, aki 1867-től a történeti Magyarország legkiválóbb orgonáit építette. A századforduló után fiai fokozatosan vették át idősödő apjuktól a cég irányítását, majd 1941-től immár az unokái folytatták munkásságát a trianoni Magyarországon. A több mint 80 éven át Pécsett működő Angster orgonaépítő család2 mind a dolgozók,3 mind az innen kikerült orgonák számát4 tekintve a legnagyobb Magyarországi orgonaüzemet hozta létre és irányította. A cég felemelkedése, majd szárnyalása a számtalan újításnak és fejlesztésnek, az alapos és jó minőségű munkavégzésnek volt köszönhető, ezáltal szakmájukban az európai élvonalba kerültek. Maguk az elkészült orgonák mint „műalkotások” pedig a cég legjobb reklámhordozóivá váltak.5 'ANGSTER 1993. 20-132. 2 Angster Józsefnek és feleségének Rapp Teréznek kilenc gyermeke (Mária Franciska „Irma”, Aurelia Theresia „Aránkéi’, Emil Károly József, Oszkár Áriám, Olga Mária Blanca, József Rudolf „Re^séF, József Imre Rudolf „Re^sff’, Erzsébet Mária Emília „El^a”, Theresia Mária Aloisia „Ri%a”) született, közülük hat érte meg a felnőttkort. Emil (1874. szeptember 15. Pécs —1939. január 29. Pécs) iskolái befejeztével, 1892-ben tanoncként helyezkedett el apja műhelyében majd 1896 júniusában apja nagy- korúsíttatta és cégtársnak jegyeztette be, ettől kezdve a cég „Angsterés Fid’ néven működött. 1899-től a harmóniumgyár is bekerült a cég nevébe, így a vállalat megnevezése „Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyát1’-ra módosult. Ezután közel három éves külföldi tapasztalatszerző útra indult, ahonnan 1899. február 1-jén érkezett haza, majd lassan át is vette apja munkáját a cégnél. 1916-ban kötött házasságot Böhm Józsával, akitől József Mária Oszkár nevű fia — a gyár későbbi vezetője — mellett további 8 gyermeke született. Oszkár (1876. augusztus 8. Pécs —1941. január 25. Budapest) 1895-ben fejezte be középiskoláit, majd szintén beállt tanoncként apja műhelyébe. 1901-ben ő is külföldi tanulmányútra indult, majd 1911-ben házasságot kötött Porpáczy Irmával, akitől három gyermeke, köztük Imre Kálmán József —agyár másik későbbi vezetője — született. Apjuk 1918-as halála után teljes körűen átvették a cég irányítását. Az orgonaépítő dinasztia 2. generációjába tartozó Angster Emil, majd testvére Oszkár halála után a két unokatestvér Angster József (1917. január 2. Pécs —2012. március 14. Budapest) és Angster Imre (1916. december 24. Pécs — 1990. október 31. Pécs) — azaz immár a 3. generáció — vette át a vállalat irányítását. SZIGETI 1979. 147-151. 3 A gyár az 1890-es évek elején még csak 50-60 munkást alkalmazott, de a folyamatos fejlődés eredményeként a világháború előtti időkben már 100-110 emberrel működött. KAPOSI 2010. 173—174. 4 83 év alatt több mint 1300 orgona készült el a pécsi gyárban. MNL BaML XI. 6. Egyéb iratok. Szállított orgonák jegyzéke. 5 SZITA 1995.133-134. 344
