Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
FÉKOSZ) hogy azok is megfelelően képviseltethessék magukat. Kiemelten figyelték az államosított szerzetesi iskolákban tartandó szülői értekezleteket. A megfigyelő lehetett a hivatali beosztottakon kívül, megbízható és erre a szolgálatra alkalmas pedagógus is, akinek a megfigyelésekről jelentést kellett írnia. A beíratások idején, a tanévnyitó ünnepségen és a tanév első két napján kellett a megfigyeléseket végezni. A tanfelügyelők szeptember 12-ig küldhették meg jelentésüket az iskolai év megkezdésének körülményeiről.97 Gondoskodni kellett az állam által átvett iskolák ingó- és ingadanvagyonának rendezéséről. Az intézmények igazgatóinak, illetve vezetőinek, mint felelős számadóknak a vezetésük alatt álló intézmények vagyonnyilvántartását a lehető leghamarabb el kellett készíteniük. Háromtagú bizottságok alakultak a leltár elkészítésére, a törzskönyv és nyilvántartás egy-egy példányát okmányokkal együtt, egy-egy példányát pedig okmányok nélkül a VKM Elnöki D. ügyosztályához kellett felterjeszteni. A beszerzendő, elkészítendő okmányok a következők voltak: az ingadan telekkönyvi kivonata, kataszteri birtokíve, helyszínrajza, a fő- és melléképületek alaprajzai, a főépület homlokzatrajza, az ingadan részletes leírása, a telek, a fő- és melléképületek, a beépített művek becsértékét és évi haszonértékét igazoló helyhatósági bizonylat, az ingadanok megszerzésére vonatkozó szerződések, juttatások hiteles másolatai.98 A Hidasi Állami Általános Iskola megbízott vezetője a némethidasi volt evangélikus, illetve a volt református, és a ráchidasi volt evangélikus iskola és tanítói lakás telkének és építményeinek átadás-átvételi jegyzőkönyvét is csatolta. A némethidasi volt evangélikus iskola és tanítói lakás az evangélikus templommal közös telken működött. A tulajdonjog rendezése a következőképpen történt: a templom, a kert és az árok egyházi tulajdonban maradt, a kút és egy udvarrész közös használatba került, az iskola, a fáskamra, az illemhelyek, a tanítói lakás és melléképületei (istálló, kocsiszín, pajta, mosókonyha), valamint két udvarrész az állami általános iskola tulajdona lett.99 Az államosítás lebonyolításának utolsó lépcsőjét a 2700/1949. ein. számú és 1223- Á/4/1949. III. VKM számú rendelettel kiküldött kéttagú államosítási bizottságok végezték.100 Szabó Károly tankerületi főigazgató, az MIB elnöke 1949. december 28-án kelt tájékoztató jelentéséből megtudjuk, hogy Baranya vármegyében 1949. november 28-tól december 13-ig csak egy bizottság működött, melynek tagjai Dr. Cserdi Ferenc tanügyi segédtitkár és Orsós László gimnáziumi tanár voltak. Ezt követően két bizottság folytatta a munkát: az 1. számú bizottság tagjai Orsós László és Kresz József állami 97 56 400/1948. III. számú VKM rendelet. MNL BaML VI. 502. 3467/1948. 981948. augusztus 31-én kelt 10 932/1948. VKM számú rendelet. Baranya megye iskoláinak összegyűjtött anyagát lásd: MNL BaML XV. 67. "1949. március 21-én felvett jkv. Hidasi Állami Általános Iskola iratai. MNL BaML XV. 67. 9h 100 A VKM az államosítás felülvizsgálatára vármegyénként kéttagú bizottságok kiküldéséről már 1949. február 22-én értesítette valamennyi tanfelügyelőt. A bizottság egyik tagját a tanfelügyelői hivatalnak, a másikat a Pedagógus Szakszervezetnek kellett javasolnia. 200 965/1949. IX. főosztály VKM számú rendelet. MNL BaML VI. 501.a. 2980/1949-50. 335
