Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

készíteniük.85 1948. június 16-án, mindössze négy nappal az MDP86 megalakulása után, az országgyűlés sürgősséggel tárgyalta és elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket. Ez kimondta, hogy a nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását - a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus és diakonisszaképző stb.) kivételével - az állam veszi át, ezen intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítik át. A törvény 3. §-a értelmében az állami kézbe kerülő intézmények ingó és ingatlan vagyona, mint közművelődési célvagyon, az állam tulajdonába került.87

A törvény rendelkezése alá esett a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt álló vallásfelekezeti, községi, társulati (egyesületi), érdekeltségi és magán jogakadémia, polgári iskolai tanárképző főiskola, gimnázium, tanító-, tanítónő- és óvónőképző intézet, líceum, polgári iskola, általános iskola és népiskola, valamint gyógypedagógiai intézet, hacsak a kormány reá nézve kivételt nem állapított meg. A törvény hatálya alá esett továbbá az a tanulóotthon is, amelyben a tanulók többsége általános vagy középiskolába járt. Az állam nem vette át a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézeteket és a keresztényi szeretet gyakorlására létesített intézményeket (például szeretetotthon, árvaház, nevelőintézet). Nem vette át a tanulóotthonok azon részét sem, melyben rendtagok, papnövendékek, lelkészi szolgálatra készülő növendékek rendszeresen elhelyezést nyertek. 1948. július 10-ig az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kellett, hogy elfogadják-e az állami átminősítést. Aki ezt nem tette meg, állásáról minden jogigény nélkül lemondottnak volt tekintendő. Az államosított iskolát haladéktalanul, annak állami jellegét feltüntető felirattal kellett ellátni, a használatban lévő pecsétet 1948. július 31. után már nem lehetett használni. Az iskola felett az eddigi fenntartó mindennemű rendelkezési joga, valamint a teljesítendő helyi javadalom megszűnt. Az állam használatába kellett venni az iskolaépületet, vagy tanulóotthon épületét, illetőleg az iskolát/tanulóotthont magába foglaló épületnek az iskola/tanulóotthon céljára szolgáló részét, telkét, gyakorlóterületét, mintagazdaságát, sportpályáját, sporttelepét. Állami használatba kellett venni a községi iskolai alapvagyont, a tanítói java- dalmi földet, a tanítói, illetőleg iskolai altiszti természetbeni lakást és illetménykertet, valamint minden más olyan ingatlanvagyont is, amely az iskola céljára szolgált. Ameny- nyiben a felsorolt ingadanvagyonok nem teljes egészében kerültek az állam tulajdonába, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a volt iskolafenntartó meghallgatásával esetenként állapította meg az állami használatba veendő ingadanokat (ingatianrésze- ket). Amennyiben valamely épület egy része a volt iskolafenntartó tulajdonában maradt, másik része pedig állami tulajdonba került, az épület használatához szükséges közös létesítmények (központi fűtés, vízszolgáltatás, csatornázás, közös lépcsőház,

85 6500/1948. Korm. számú rendelet. IV. 1407. c. Pécs város polgármesterének iratai. VII. (Jogügyi) ügyosztály iratai. V1I-18-42134/1948.

86MDP: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséből 1948. június 12-én létrejött bolsevik típusú kommunista parlamenti párt.

87 Köznevelés, 1948. június 15. szám melléklete, 4.

332