Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

portonként értekezleteket tartott. A szentlőrinci járási értekezlet kivételével az államosítás tárgyában a nevelők részéről igenlő állásfoglalás történt. Különösen kedvező volt az egy tanerős iskoláknál működő, és a helyi javadalommal gyengén ellátott nevelők hozzáállása.78 A propagandagépezet is olajozottan működött: a belügyminisztérium irányelvei szerint az iskolák államosítását követelő országos „mozgalmak” indultak. A hegyháti (sásdi) járás főjegyzője iratanyagának példáján feltérképezhető, hogyan is zajlottak ezek az akciók. Dr. Gyetvei János Baranya vármegye főispánja utasítást adott a járási főjegyzőknek, hogy informálódjanak arról, hogy a kör-, illetve községi jegyzők indítottak-e iskolaállamosítást érintő aláírásgyűjtő mozgalmakat. Dr. Csernyánszky Géza járási főjegyző 1948. június 2-án leírt a községi jegyzőknek, hogy azonnal kezdjék meg az aláírások gyűjtését. Az aláírási ívet minden 15 év feletti lakosnak alá kellett írnia. A sásdi járási főjegyző az összesített adatokat 1948. június 23-ai keltezéssel terjesztette fel, egyben jelentette, hogy a lakosság hangulata az államosítás megtörténte után kielégítő. A községi bontásban ismertetett eredményekből láthatjuk, hogy leginkább Komló és Mecsekjánosi (100 %), legkevésbé Magyarhertelend lakossága (48%) támogatta az iskolaállamosítást.79 A községi nemzeti bizottságok is állást foglaltak a kérdésben.80 A községekben népgyűléseket, rendkívüli képviselőtestületi üléseket is tartottak, ahol rendszerint a jegyző vagy körjegyző adott tájékoztatást az iskolák államosításának indítékairól, hasznosságáról. A hozott határozatot a körjegyzők a járási főjegyzőkhöz küldték, az összesített adatokat innen a főispánhoz terjesztették fel. A gyűléseket a közigazgatási hatóságok, a népi szervek (Nemzeti Bizottság, DÉFOSZ, UFOSZ, FÉKOSZ) és a PSZSZ a koalíciós pártokkal együttműködve szervezték. A Szalatnak községben lezajlott gyűlés alkalmával a lakosság 1948. június 3- án a következőket határozta: „Kérjük a% iskolák államosítását, mert a népi demokráciában a nép óhajtja irányítani a nevelést és a% egyenlő teherviselési elvet a gyakorlatban is keresetül kívánja vinni. Egyúttal kérjük a% iskolákban a kötelező vallásoktatás bevezetését. ” A dokumentumot a községi bíró, az UFOSZ, a FÉKOSZ, az NB, és a Termelési Bizottság elnökei írták alá. A szabadszentkirályi rendkívüli községi képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvi kivonata az alábbi érdekes információt tartalmazza: a községi jegyző előadta, hogy a kormány nem fordult az egyházak ellen, hanem kizárólag az iskolák államosítását akarja. Ráadásul a kormány ígéretét is ismertette, miszerint kötelező vallásoktatás lesz az iskolákban heti két órában, sőt a hitoktatáson meg nem jelenő tanulókat a „legszigorúbb” büntetésben fogják részesíteni. A képviselőtestület — az iskolai vallásoktatás biztosítását látva — szótöbbséggel az államosítás mellett tette le a voksát. Vékényben a községi Nemzeti Bizottság, a Termelési Bizottság, az UFOSZ szervezet és a képviselőtestület

78MNL BaML VI. 502. 2204/1948.

79MNL BaML IV. 420. b. 3417/1948.

80Baranyavármegye és Pécs thj. város Nemzeti Bizottsága felszólította a megye valamennyi községi és járási nemzeti bizottságát, hogy az iskolaállamosítás mellett állást foglaló, mielőbb megtartandó rendkívüli üléseket tartsanak, melyek jegyzőkönyvét a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz terjesszék fel. MNL BaML XVII. 1. 146/1948. N.B.

330